Ékfarkú halfarkas

Az ékfarkú halfarkas (Stercorarius parasiticus) egy közepes termetű, tengeri madár, amely az északi féltekén él. Szárnyfesztávolsága 76-91 cm, súlya 280-520 g. Tollazata sötétbarna, kivéve a parasiticus alfaj fehér farktollait. A szárnyvégeken fehér foltok vannak, amelyek repülés közben jól láthatók.

Az ékfarkú halfarkas a sarkvidéki tundrán költ. Fészket a talajon épít, és általában két-három tojást rak. A tojások kiköltése körülbelül 28 napig tart. A fiókák fészekhagyók, és körülbelül 35 napig maradnak a fészekben, mielőtt kirepülnének. Az ékfarkú halfarkasok körülbelül öt évig élnek.

Az ékfarkú halfarkasok elsősorban kisebb tengeri madarakra, például sirályokra és csérekre vadásznak. Megfigyelték, hogy más madaraktól lopnak élelmet is, ezért nevezik "kalózmadárnak". Az ékfarkú halfarkasok opportunista ragadozók, és elfogyasztanak bármilyen olyan élelmet, amelyet sikerül elkapniuk.

Az ékfarkú halfarkasok nagyon szociális madarak, és gyakran nagy csoportokban gyülekeznek. A csoportokban a madarak együttműködnek, hogy zsákmányt találjanak és megvédjék magukat a ragadozóktól. Az ékfarkú halfarkasok nagyon zajos madarak, és hangos hívóhangjaikról ismertek.

Az ékfarkú halfarkasok állománya világszerte csökken. A csökkenés oka az élőhelyek elvesztése, a szennyezés és a túlzott halászat. Az ékfarkú halfarkasokat az IUCN veszélyeztetett fajként sorolta fel.