Írországi vihar

Csak akarom jelezni, hogy élek még. Talán nem a leglátványosabb, de a magam módján igenis látványos vihar közepén vagyok.

Hamarosan ünnepeljük Saint Patrick napját, és bár imádom a zöld sört és a jó zenét, az első dolog, ami eszembe jut Írországról, az a vihar. Ebben a pillanatban is épp egy nagy tombol a fejem felett. A szél olyan erősen süvöltözik, hogy a házak dohognak, az eső pedig szinte vízszintesen szakad.

Nem ez az első vihar Írországban, és biztosan nem is az utolsó. De mindig is lenyűgözött, milyen gyorsan képes itt elromlani az idő. Az egyik pillanatban még süt a nap, a következőben pedig már vihar tombol.

Van valami különleges a viharokban Írországban. Talán az, hogy olyan hirtelen jönnek és mennek. Vagy talán az, hogy olyan gyönyörűek is tudnak lenni. Nem ritka, hogy a vihar után gyönyörű szivárvány jelenik meg az égen.

Akárhogy is, az írországi viharok emlékeztetnek arra, hogy a természet milyen erős lehet. És arra, hogy bármennyire is szeretjük az ír kultúrát, az időjárás mindig kiszámíthatatlan marad.

Tudom, hogy nem mindenki szereti a viharokat. De szerintem csodálatosak. Amikor a vihar tombol, akkor úgy érzem, hogy életben vagyok. Érzem a szél erejét, az eső hidegét és a mennydörgés erejét. És ez egyfajta szabadságérzetet ad nekem.

Szóval, ha legközelebb Írországban viharba kerülsz, ne ragadj be a házba. Menj ki és élvezd. Akárhogy is, nem leszel vizesebb, mint amennyire már vagy.