A Pap

Emlékszem, mindig is imádtam a papot. A kedvessége, a bölcsessége és az a mód, ahogyan Isten szeretetét sugározta, mindig is mély benyomást tett rám. Évekkel ezelőtt, amikor életem nehéz időszakát éltem, a pap volt az, aki mindig ott volt számomra, hogy meghallgasson, tanácsot adjon és imádkozzon értem.

Egyik nap, amikor különösen elkeseredett voltam, elmentem a templomba, hogy meglátogassam őt. A sekrestyében találtam meg, ahol éppen az aznapi prédikációjára készült. Amint meglátott, szélesen elmosolyodott, és átölelt. Azonnal megkönnyebbültem, és elöntöttek az érzelmek.

Leültünk, és elmeséltem neki a gondjaimat. Türelmesen és együttérzően hallgatott, majd megkérdezte: "Mit gondolsz, miért történik veled mindez?" Nem tudtam válaszolni, csak a fejemet ráztam. Erre ő azt mondta: "Talán Isten próbál téged átformálni, hogy erősebb és jobb emberré válj."

Aztán ezt mondta: "Tudod, a papság egy szent küldetés. Mi Isten szolgái vagyunk, és arra hivatottak, hogy az Ő szeretetét és üzenetét hirdessük a világnak. És tudod, mi a legfontosabb dolog a papságban?"

Kíváncsian vártam a választ.

Ő pedig így felelt: "A szeretet. A szeretet Isten iránt, a szeretet egymás iránt és a szeretet önmagunk iránt.

Ezek a szavak mélyen megérintenek. Megtanultam, hogy a papság nem csak egy titulus vagy egy pozíció, hanem annál sokkal több. Ez egy életmód, amely a szeretetre, az együttérzésre és a szolgálatra épül.

Attól a naptól kezdve megváltozott a paphoz való viszonyom. Nemcsak egy papot láttam benne, hanem egy barátot, egy tanácsadót és egy példaképet. És mindig hálás leszek neki azért a szeretetért és bölcsességért, amelyet megosztott velem.

A papság egy szent küldetés.

A papság legfontosabb dolog a szeretet.

A papság nem csak egy titulus vagy egy pozíció, hanem annál sokkal több.

A papság egy életmód, amely a szeretetre, az együttérzésre és a szolgálatra épül.