Az auschwitzi tetováló

Amikor először hallottam a Lale Sokolov történetét, a kiáltás, amitől összerezzent a szívem, az a "mi lett volna, ha" volt. Mondják, nem jó ezen a múltbéli pillanatokon töprengeni, de nem tudtam kiverni a fejemből, vajon mi történt volna, ha én lettem volna egy koncentrációs táborban.

Lale, egy szlovákiai zsidó fiú, 1942 áprilisában érkezett Auschwitzba, a haláltáborba, ahonnan nagyon kevesen tértek haza. A német őrök kiválasztották a fiatal fiút, hogy tetoválja a deportált emberek sorszámát a karjára. Ez a nem mindennapi feladat nemcsak az emberi szenvedéssel és az állandó halálfélelemmel hozta szembe Lale-t, hanem élete szerelmével is, Gita Fuhrmannovával.

• Tudtad? Lale-nak köszönhetően több mint 2000 ember menekült meg Auschwitz borzalmaitól. A tetoválások sorszámrendszerét kihasználva kicserélte az embereket veszélyeztető számokat.

A fiatal nő a tábor egyik raktárában dolgozott, és Lale mindennap felkereste, hogy csempésszen neki egy-két falatot és néhány szót a reményről a bőröndjébe rejtve. A reménynek ott helye nem volt, de Lale és Gita úgy döntöttek, hogy életben tartják. Egyikük sem adta fel, és a szerelem ereje segített nekik túlélni.

A háború után Lale és Gita házasodtak, és Izraelbe menekültek. A szörnyűségekről sokáig nem tudtak beszélni, csak évtizedekkel később szánták rá magukat, hogy elmondják a világnak a túlélésük történetét. Lale megérte a tiszteletet, és 2006-ban elhunyt, 91 éves korában. Gitát 2020-ban veszítettük el, 96 évesen.

A tetováló történetét nem lehet elfelejteni. Ez egy olyan történet, amely arra emlékeztet, hogy még a legsötétebb időkben is van remény, és hogy a szerelem ereje csodákra képes.

Lale és Gita egyike azoknak a millióknak, akik túlélték a holokausztot. Az ő történetüket meg kell őriznünk, és soha nem szabad elfelejtenünk a szörnyűségeket, amelyeket elkövettek.

Emlékezzünk!