Ahogy a cipőmhöz értem, eszembe jutott, hogy ez a pár több számomra, mint egy egyszerű lábbeli. Ez a cipő egy utazás, egy történet és egy átalakulás szimbóluma.
Azahriah egy kislány Ugandából, akivel egy missziós úton ismerkedtem meg. A cipőm nem volt új, de mégis értékes volt számomra, és úgy gondoltam, tökéletes ajándék lesz neki. Amikor átadtam neki, a szeme felragyogott, és azonnal felpróbálta. Túl nagyok voltak neki, de mégsem akarta levenni őket. Azt mondta, elteszi, és akkor is fogja nézni, amikor a lábára már jók lesznek.
Az aznap este esett le nekem, hogy ennek a cipőnek nemcsak praktikus jelentősége van. Ez a cipő egy ígéret volt Azahriahnak, egy ígéret, hogy lesz egy jobb jövője. Megesküdtem neki, hogy segíteni fogok neki elérni álmait, és ez a cipő az utazásunk szimbóluma lesz.
Azóta eltelt néhány év, és Azahriah már egy fiatal nő. A cipőt kinőtte, de még mindig megvan. Minden nap megnézi, és arra az ígéretre emlékezteti, amit neki tettem. És én minden nap hálás vagyok, hogy az ő életének egy részese lehetek.
Ez a cipő nemcsak egy cipő. Egy történet a reményről, az álmokról és a barátságról. És egy emlékeztető, hogy még a legkisebb tetteink is nagy hatással lehetnek az emberek életére.
Ha legközelebb megveszel egy pár cipőt, jusson eszedbe Azahriah. Gondolj arra, hogy az a cipő több, mint amilyennek látszik. Ez egy lehetőség, hogy változást hozz a világban.