Azahriah komárom

Sok embernek ismerős lehet az Azahriah név, de az már kevesebbeknek csenget ismerősen, hogy hol és mikor is élt. Ha pedig valaki tud is róla valamit, az általában a keresztény felfogásból merít: mint aki Dávid utóda volt, a Messiás elődje. A valóság azonban jóval bonyolultabb ennél.

Azahriah ugyanis nemcsak Dávid vérvonalához tartozott, hanem Salamonnak is a fia volt, vagyis Izrael első királyának a leszármazottja. Így nemcsak Isten választott népének a tagja volt, hanem királyi vér is folyt az ereiben. Ugyanakkor mindezek ellenére nem ő lett a következő király, hanem Roboám, Salamon másik fia.

Hogy miért, azt nem tudni pontosan. Lehetséges, hogy Roboám volt az idősebb, vagy hogy Azahriah valamilyen módon alkalmatlan volt a trónra. Mindenesetre az is biztos, hogy nem viselte nehezen a mellőzését, és hűséges maradt Roboámhoz.

Amikor Roboámot végül elűzték, és az ország két részre szakadt, Azahriah az északi birodalomhoz csatlakozott, és ott is maradt, amíg el nem halt. Nem tört a hatalomra, hanem inkább békében élt, és szolgálta Istent és népét.

Azahriah története sok fontos tanulsággal szolgál számunkra. Először is, arra tanít, hogy nem mindig az a legfontosabb, hogy mi mit akarunk elérni, hanem az, hogy Isten mit akar tőlünk. Másodszor, arra tanít, hogy nem szabad irigykednünk másokra, akiknek többjük van nálunk, hanem elégedettnek kell lennünk azzal, amink van.

Végül pedig arra tanít, hogy minden embernek megvan a maga helye és szerepe a világban, és hogy még azok is, akik nem állnak a figyelem középpontjában, fontosak lehetnek. Azahriah története egy példa arra, hogy hogyan lehet egy nehéz helyzetből is a lehető legjobbakat kihozni.