Már én is évek óta azon agyalok, hogy miért nem tudunk a fociban is olyan eredményeket elérni, mint régen. Az európai élmezőnynek nem vagyunk a tagjai, mégis nemes hagyományaink vannak. A magyar foci valaha messze túllépett határainkon, olyan legendák születtek, akiket a világ minden táján ismertek. A legendás Aranycsapat, Puskás Öcsi, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, Grosics Gyula és a többi nagyság neve örökre beírta magát a sporttörténelembe. Ahogy Mészöly Kálmán is, aki nemcsak a pályán, de a válogatott szövetségi kapitányaként is maradandót alkotott.
A hetvenes évek magyar csapata óriási sikert ért el az 1982-es világbajnokságon, de mióta nem voltunk világversenyen, ott sincsenek már olyan játékosok, akik világhírnévre tehetnek szert. Szomorú, hogy az utóbbi időkben inkább a botrányokról és a hozzá nem értő vezetőkről hallani. Pedig a magyar foci tele van tehetséges fiatalokkal, akiknek meg kellene adni a lehetőséget, hogy megmutathassák mit tudnak.
Vannak olyanok, akik szerint a magyar foci válságban van, de ez nem igaz. Az utánpótlás-nevelés jól működik, csak a felső szinten vannak gondok. Az MLSZ-nek és a kluboknak össze kellene fogniuk, hogy újra felvirágoztassák a magyar focit. A szurkolók ki vannak éhezve a sikerekre, és biztos vagyok benne, hogy a magyar foci nemsokára ismét képes lesz arra, hogy megörvendeztesse a szurkolóit.
Hiszem, hogy a magyar foci ismét nagy sikereket érhet el. Ehhez azonban szükség van egy olyan szövetségre, amely szakmailag is felkészült, és amelynek valóban a magyar foci az első. A kluboknak is össze kellene fogniuk, hogy az utánpótlás-nevelésre még nagyobb hangsúlyt fektessenek. Ha ez sikerül, akkor a magyar foci ismét visszatérhet oda, ahová való: a világ élvonalába.
Hajrá magyar foci!