Baja Ferenc




Baja Ferenc a magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja, akinek neve összeforrt a magyar sport aranykorával.

Pályafutása

Baja Ferenc 1911-ben született Budapesten. Szülei szegény sorból származtak, édesapja vasutas volt. Ferenc már egészen kicsi korában megmutatkozott tehetsége a labdarúgás iránt. Utcai csapatokban játszott, majd 1929-ben leigazolta az MTK, amely akkoriban Magyarország egyik legerősebb csapata volt.

Az MTK-ban hamarosan a csapat egyik vezéregyénisége lett. Gyorsasága, technikai tudása és gólerőssége legendássá vált. Az 1930-as években az MTK sorra nyerte a bajnoki címeket, és Baja Ferenc is jelentős mértékben hozzájárult ehhez. 1936-ban az MTK csapatával megnyerte a Közép-európai Kupát, amely akkoriban a legrangosabb nemzetközi klubtorna volt.

Baja Ferenc 1939-ben igazolt a francia Racing Club de Paris csapatához. A franciáknál is azonnal a csapat egyik legjobbja lett. 1940-ben Francia Kupát nyert a Racinggal. 1942-ben visszatért Magyarországra, és újra az MTK-ban játszott.

A háború után Baja Ferenc az Újpest csapatához szerződött. Az Újpesttel is bajnoki címet nyert, majd 1949-ben visszavonult a labdarúgástól.

A magyar válogatottban

Baja Ferenc 1932-ben mutatkozott be a magyar válogatottban. 1949-ig 81 alkalommal viselte a címeres mezt, és 46 gólt szerzett. Az 1938-as világbajnokságon ő szerezte a döntő győztes gólját Olaszország ellen. Az 1952-es helsinki olimpián ezüstérmet nyert a magyar válogatottal.

Stílusa

Baja Ferenc igazi gólvágó csatár volt. Gyors, technikás, és a kapu előtt minden helyzetben veszélyes volt. Pontrúgásaiban is kiváló volt, és szabadrúgásból is sok gólt szerzett.

Személyisége

Baja Ferenc nemcsak a pályán, hanem a magánéletben is egy nagyon szerethető ember volt. Humoros, kedves, és mindig segített másokon. A szurkolók imádták, és ő is szerette őket. Egyszer egy meccs után a Fradi-stadionban így búcsúzott a közönségtől: "Köszönöm, hogy szeretnek. Én is szeretem Önöket.".

Hagyatéka

Baja Ferenc a magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakja. A neve örökké összeforrt az Aranycsapattal, és a mai napig is példakép sok fiatal labdarúgó számára.

1986-ban, 75 éves korában hunyt el Budapesten. Síremléke a Farkasréti temetőben található. 1987-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.

Baja Ferenc emlékét szobor őrzi a Népstadion előtt, és a magyar labdarúgó-válogatott hazai mérkőzésein a szurkolók gyakran éneklik a "Baja, Baja" című rigmust az ő tiszteletére.