Betlehem Dávid: a csodaember




"A csodaember" - ez a címke illik leginkább Betlehem Dávidhoz, a magyar paralimpikonhoz, aki 2012-ben, Londonban, majd 2016-ban, Rióban is aranyérmet nyert 100 és 200 méteres síkfutásban. Dávid története azonban nemcsak a sportban elért sikereiről szól, hanem a kitartásról, az akaraterőről és a soha fel nem adásról is.
Születési rendellenesség
Dávid 1988-ban született Gyöngyösön, és már születésekor derült ki, hogy súlyos születési rendellenességgel él: mindkét lábára bénulásos izomsorvadással született. Bár az orvosok nem sok reményt adtak arra, hogy valaha is járni tudjon, Dávid szülei nem adták fel, és mindent megtettek azért, hogy gyermeküknek esélyt adjanak egy teljes életre.
A sport szeretete
Dávid már fiatalon megszerette a sportot, és különösen a futást. Bár eleinte csak mankóval tudott mozogni, de később megismerkedett a paraatlétikával, és tehetsége hamar kiderült. 2008-ban, 19 évesen részt vett első paralimpiai játékait, ahol 100 méteres síkfutásban ezüstérmet szerzett.
A londoni és a riói arany
A londoni paralimpián Dávid már aranyérmes lett 100 és 200 méteren is, és a sikereket négy évvel később, Rióban megismételte. A riói játékokon ráadásul mindkét távon világcsúcsot futott. Dávid ezzel a két aranyéremmel a magyar paralimpiai sport egyik legsikeresebb sportolójává vált.
A siker kulcsa
Dávid sikereinek kulcsa nemcsak a tehetségében, hanem a kitartásában, az akaraterőben és a soha fel nem adásban is rejlik. Gyermekkora óta napi több órát edz, hogy a lehető legjobb formában legyen. Edzéseire mindig lelkiismeretesen jár, még akkor is, ha fáradt, vagy éppen nincs kedve.
Inspiráció másoknak
Dávid története nemcsak a sportban elért sikereiről szól, hanem arról is, hogy a fogyatékosság nem akadálya annak, hogy valaki megvalósítsa az álmait. Dávid példája bizonyítja, hogy ha valamit nagyon akarunk, és hajlandóak vagyunk keményen dolgozni érte, akkor semmi sem lehetetlen.
Tanulságok
Dávid történetéből több értékes tanulságot is levonhatunk. Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy soha ne adjuk fel az álmainkat, még akkor sem, ha nehézségekbe ütközünk. A másik fontos tanulság az, hogy a fogyatékosság nem akadálya annak, hogy valaki teljes életet éljen. Dávid példája shows us that anything is possible if we set our minds to it.
Felhívás
Dávid sikereivel nemcsak a magyar paralimpiai sportot népszerűsíti, hanem egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a fogyatékossággal élők is ugyanolyan esélyeket érdemelnek, mint az egészséges emberek. Támogassuk Dávidot és a többi paralimpikont, és segítsünk nekik abban, hogy megvalósítsák álmaikat!