Ebedli Ferenc név hallatán sokaknak a tiszai hídépítés atyja jut eszébe. Ám Ebedli Ferenc munkásságának számos más területet is felölelt. Mérnökként, feltalálóként és tanárként is jelentőset alkotott.
Ebedli Ferenc 1836-ban született Bács-Bodrog vármegyében. Apja, Ebedli József ügyvéd volt, aki a forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos titkáraként is szolgált. Ebedli Ferenc édesanyja, Csuka Antónia volt. A fiatal Ferenc 1848-ban beiratkozott a pesti Királyi Tudományegyetemre, ahol jogot hallgatott.
Az egyetem elvégzése után Ebedli Ferenc mérnöki pályára lépett. 1858-ban lépett a Magyar Királyi Állami Vasutak szolgálatába, ahol rövidesen felfigyeltek tehetségére. 1867-ben a Tisza-hídépítő bizottság tagjává nevezték ki. Ezt követően évekig dolgozott a Szeged–Alsóvárosi Tisza-híd megtervezésén és kivitelezésén. A híd 1881-ben készült el, és ez volt az első állandó híd a Tiszán.
Ebedli Ferenc nemcsak hídépítőként, hanem feltalálóként is jelentőset alkotott. 1879-ben szabadalmaztatta a sínek hegesztőjét, amely a vasúti sínek biztonságosabb és gyorsabb összehegesztését tette lehetővé. Ezen kívül számos más találmány fűződik a nevéhez, például a vasúti váltók és kereszteződések továbbfejlesztése.
Ebedli Ferenc mérnöki és feltalálói munkássága mellett több mint három évtizeden át a budapesti József Műegyetemen tanított. Tanítványai nagyra becsülték tudását és pedagógiai képességeit. Ebedli Ferenc 1914-ben hunyt el Budapesten. Nevét több utca, tér és iskola őrzi.
Ebedli Ferenc öröksége
Ebedli Ferenc munkássága mérföldkő volt a magyar mérnöki tudomány történetében. Hídépítőként, feltalálóként és tanárként egyaránt maradandót alkotott. Nevéhez fűződik az első állandó Tisza-híd megépítése, számos találmány, valamint több generáció mérnökeinek képzése.
Ebedli Ferenc szellemi hagyatéka ma is élő és ható. A mérnöki tudományok területén elért eredményei továbbra is a szakma alapkövei közé tartoznak.