Fehér János Till Tamás

Nem könnyű megírni ezt a történetet, de el kell mondanom. Örök fájdalom és szomorúság vesz körül, ahogy visszagondolok arra a napra, amikor megtudtam Till Tamás halálhírét. Barátja voltam, és még most, évek múltán is, hiányzik az őszinte mosolya és a fertőző nevetése.

Soha nem gondoltam volna, hogy egy olyan hétköznapinak tűnő nap drámai fordulatot vesz. Esős délután volt, amikor Tamás eltűnésének híre elterjedt a városban. Mindenki sokkot kapott, és rettegve vártuk a híreket. Aztán a legrosszabb megerősítést kaptuk: megölték.

A gyilkos neve Fehér János volt, egy korábbi ismerős, akivel Tamás konfliktusba került. Soha nem gondoltam volna, hogy képes lenne ilyen szörnyű tettre. A hír megdöbbentett és feldühített. Hogy lehetett ilyen kegyetlen valakivel, aki mindössze 11 éves volt?

Tamás halála megrázta a közösséget, és elindított egy hosszú, fájdalmas nyomozást. Fehért végül elfogták, és több mint két évtizeddel a gyilkosság után elítélték. Az ítélet enyhülést hozott, de nem tudta visszacsinálni azt a fájdalmat, amelyet Tamás családja és barátai éreztek.

Tamás egy különleges fiatalember volt, akinek az élete tele volt lehetőségekkel. Tehetséges zenész volt, aki gyönyörűen játszott a gitáron. Mindig vidám és lelkes volt, és mindenki szerette. Elvesztése pótolhatatlan veszteség volt mindannyiunk számára.

Fehér János tette egy örök emlék marad a szívünkben. Egy sötét folt a múltunkban, amely arra emlékeztet bennünket, hogy a gyűlölet és az erőszak soha nem lehet a válasz. Tamás emlékének őrzése a legkisebb, amit tehetünk, hogy a jövő generációk számára példát mutassunk az együttérzésről és a toleranciáról.

Nyugodj békében, Tamás. Soha nem felejtünk el!