Galkó Balázs

Galkó Balázs 1979-ben született Budapesten. Magyar író, költő, műfordító. Első verseit 1999-ben publikálta az Új Forrásban, majd tagja lett az ELTE Bölcsészkar Irodalmi Szakkollégiumának. Itt ismerkedett meg a mai magyar irodalom meghatározó alakjaival, és itt szerzett olyan mély műveltséget, amely későbbi munkásságát is meghatározza.

Galkó Balázs a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb alkotója. Írt regényeket, novellákat, verseket és műfordításokat is. Műveiben visszatérő motívum a magára maradás, az idegenség és az emberi sors kiszolgáltatottsága. Prózája szikár, tömör, mégis nagyon lírai, versei pedig rendkívül muzikálisak és képszerűek.

Galkó Balázs prózája két nagy korszakra osztható. Az első korszak művei, mint például a Randevú (2004) és a Zörej (2006), a kilencvenes évek posztmodern magyar prózájához kapcsolódnak. Ezekben a regényekben a szerző a társadalmi valóság széttöredezettségét és az emberi lét abszurditását tematizálja. A Randevú egy fiatal magyar pár történetét meséli el, akik Londonban keresik a boldogságot, de csak a magányt és az idegenséget találják. A Zörej pedig egy lakástelepen élő férfi elmagányosodásának és mentális összeomlásának története.

Galkó Balázs prózájának második korszaka a 2010-es években kezdődött. Ebben az időszakban a szerző egyre inkább a hagyományosabb prózaformák felé fordult. Regényeiben, mint például a Sziluett (2014) és az Utóirat (2019), a magára maradás és az emberi sors kiszolgáltatottsága témái kerülnek előtérbe. A Sziluett egy öregedő színésznő emlékiratait meséli el, aki visszavonult a világtól, és csak a múlton rágódik. Az Utóirat pedig egy idős házaspár utolsó napjait írja le, akik az elmúlás küszöbén állnak.

Galkó Balázs költészete is nagyon sokszínű. Verseiben a modernista törekvések keverednek a klasszikus magyar költészet hagyományaival. A szerző egyik visszatérő motívuma a magány és a vágyódás. Verseiben gyakran jelennek meg magányos, elveszett emberek, akik a szerelemre és az emberi kapcsolatra vágynak, de nem találják. Galkó Balázs versei nagyon líriakusak és képszerűek, gyakran használ szimbólumokat és allegóriákat.

Galkó Balázs magyar nyelven írt költészet mellett angol, francia, német és olasz nyelvből is fordít. Műfordításai között olyan szerzők munkái szerepelnek, mint William Shakespeare, Charles Baudelaire, Paul Verlaine, Rainer Maria Rilke és Fernando Pessoa. Galkó Balázs műfordításai nagyon pontosak és hűek az eredeti szöveghez, de ugyanakkor nagyon olvasmányosak és élvezetesek is.

Galkó Balázs számos díjjal és elismeréssel büszkélkedhet. Többek között megkapta a József Attila-díjat, a Márai Sándor-díjat és a Kossuth-díjat is. Műveit több nyelvre lefordították, és világszerte olvassák.