Gyémánt László




"Gyémánt László, a magyar népmesekutató, irodalomtörténész, egyetemi tanár életének és munkásságának bemutatása."
Gyémánt László (1925–2007) magyar népmesekutató, irodalomtörténész, egyetemi tanár volt, a magyar népi kultúra kutatásának egyik legjelentősebb alakja.
Élete és pályája
Gyémánt László 1925-ben született Budapesten. Már fiatalon érdeklődött a magyar népköltészet iránt, és középiskolai tanulmányai alatt kezdett népmeséket gyűjteni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar-német szakon végzett, majd az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa lett. 1961-ben kapta meg a kandidátusi fokozatot, 1978-ban pedig az irodalomtudomány doktora lett. 1973-tól a Debreceni Egyetemen tanított, ahol 1990-ben egyetemi tanári címet kapott.
Kutatási területei
Gyémánt László kutatási területei elsősorban a magyar népmese, a népi hiedelemvilág és a népszokások voltak. Kiemelt figyelmet fordított a népmesék tipológiájára, szerkezetére és motívumkészletére. Kutatásai során több ezer népmesét gyűjtött össze, és ezek alapján számos monográfiát és tanulmányt publikált.
Főbb művei
Gyémánt László számos jelentős művet alkotott a magyar népi kultúra kutatásának területén. Főbb művei közé tartoznak:
* Magyar népmesetípusok katalógusa (1975)
* A magyar népmese eredete (1978)
* Folklór és irodalom (1985)
* A magyar nép hiedelemvilága (1988)
* A magyar népszokások (1997)
Jelentősége
Gyémánt László munkássága jelentősen hozzájárult a magyar népmesekutatás fejlődéséhez. Tipológiai rendszere ma is az egyik legfontosabb alapvetése a magyar népmesék vizsgálatának. Kutatásai révén hozzájárult a magyar népmese eredetének és történetének megértéséhez. Emellett kiemelkedő szerepet játszott a népi hiedelemvilág és a népszokások kutatásában is.
Gyémánt László a magyar népköltészet egyik legkiválóbb kutatója volt, aki munkásságával jelentősen hozzájárult a magyar népi kultúra megismeréséhez és megőrzéséhez. Emlékét több díj és elismerés is őrzi, többek között a Magyar Örökség Díj, a Széchenyi-díj és a Magyar Tudományos Akadémia Aranyérme.