Hámori Luca

Amikor a nevemet kiejtik, általában az egyik leggyakoribb reakció az, hogy "de szép neved van". És tényleg, egy csodaszép, dallamos név, ami mindig is tetszett nekem, de mostanra már egy kicsit unom. Nem azért, mert nem szeretem, hanem azért, mert annyira gyakori. Mindenhol, mindenhol Hámori Luca vagyok.

Nem mintha ez különösebben zavarna, de azért mégiscsak néha jó lenne egy kicsit kitűnni a tömegből. És most, hogy már egy ideje a médiában dolgozom, rájöttem, hogy van erre egy remek módszer: a művésznév.

Először csak viccből gondoltam rá, de aztán minél többet forgattam a fejemben, annál jobban tetszett az ötlet. Mert miért is ne lehetne egy művésznevem? Végül is színészeknek, énekeseknek is van, miért ne lehetne nekem is?

De milyen legyen a művésznevem? Ez egy fontos kérdés, hiszen ez lesz az, amivel a jövőben azonosítanak. Nem lehet akármilyen, illik hozzám, és persze jól is kell hangzania.

Hetekig kattogott az agyam, mindenféle nevet kitaláltam és elvetettem, míg végül eszembe jutott egy régi kedvencem: a Szél Veronika.

Ez a név egyszerre egyszerű és szép, olyan, mint én. Könnyen megjegyezhető, és jól hangzik a fülemben. Ráadásul a szél is mindig is egy kedvenc elemem volt, így még személyes jelentőséggel is bír számomra.

Szóval hát megszületett az új művésznevem: Szél Veronika. Csak sajnálom, hogy nem használhatom mindenhol, mert a Hámori Luca névhez már hozzámnőtt a személyazonosságom. De azért a médiában, ahol csak lehet, ezzel a névvel fogok szerepelni. Mert jó név, és mert illik hozzám.

És ki tudja, lehet, hogy egyszer még híres leszek этим псевдонимом. És akkor mindenki megtudja, hogy a Hámori Luca és a

• Szél Veronika