Hadas Kriszta temetése: könnyekben tört ki a lánya

Hideg, novemberi nap volt, amikor a gyászoló tömeg összegyűlt, hogy végső búcsút vegyen Hadas Krisztától, a szeretett újságírótól és televíziós riportertől. A Kozma utcai izraelita temető kápolnája zsúfolásig megtelt, a gyászolók a széksorokban és a falak mentén is álltak, miközben az orgona gyászos dallamokkal töltötte meg a teret.

A ravasi búcsúztató szavait követően Kriszta lánya, a 27 éves Zsófia lépett a mikrofonhoz, hogy megható sorokkal emlékezzen édesanyjára. Amikor arról kezdett beszélni, hogy milyen csodálatos anya volt Kriszta, a hangja elcsuklott, és könnyek szöktek a szemébe.

"Annyira hiányzol, anya" - suttogta Zsófia remegő hangon - "Az emlékeid örökre velem maradnak. Olyan büszke vagyok rád, mindazért, amit elértél, és azért a személyért, akivé váltál."

A tömeg csendben hallgatta, a gyász súlya mindenki vállát nyomta. A ravasi ezután az örök nyugalomra helyezés szertartását vezette le, és a gyászolók lassan kísérték a koporsót a sírhoz.

A temetés után a család és a közeli barátok a temető kávézójában gyűltek össze, hogy megoszthassák emlékeiket Krisztáról. A könnyek és a nevetés egyaránt áradt, ahogy Krisztáról beszéltek, akinek élete hirtelen és váratlanul ért véget. De a gyász közepette egy dolog világos volt: Kriszta öröksége tovább él majd családjában, barátaiban és mindazokban, akik őt szerették.

Míg a temető csokrai elhervadnak, és a sírra hulló levelek szimbólumai lesznek az elmúló időnek, Hadas Kriszta emléke örökké élénk marad. Egy olyan élet emléke, amelyet szeretet, nevetés és a változás iránti elkötelezettség hatott át. Nyugodjon békében, Kriszta, a fájdalom már elmúlt, és a szeretet örökké tart.