„Hadik

Hadik András volt az a legendás magyar tábornok, aki a hétéves háború során, 1757-ben, meghódította Berlint. Mindössze 300 huszárral indult útra, és kicsalta Berlinből a kétszeres túlerőben lévő porosz sereget, amelynek parancsnoka maga a porosz király, II. Frigyes Nagy Frigyes volt. A rossz időjárás miatt a porosz csapatok aligha tudtak mozogni, így Hadik könnyedén visszavonulhatott a várostól. Ennek a merész bravúrnak az emlékét azóta is őrzi a berliniek körében „hadikolás” néven ismert káromkodás.

De Hadik nemcsak katonai stratéga volt, hanem egyben a magyar nép körében igazi népmesei hős is. A róla szóló anekdoták és legendák mind a nép szájhagyomány útján maradtak fenn, és mind azt mutatják, hogy Hadik egy igazságos, de öntörvényű, bölcs, de kissé csibész ember volt.

Az egyik legismertebb történet arról szól, hogy egyszer Hadik éppen Bécsben járt, amikor megállította őt egy öregasszony, és panaszkodott neki, hogy a szomszédja ellopta tőle a tyúkját. Hadik meghallgatta a panaszát, majd elindult a szomszédhoz, és megkérdezte tőle, hogy valóban ellopta-e a tyúkot. A szomszéd természetesen tagadott, mire Hadik azt mondta neki, hogy akkor mutassa meg a tyúkudvarát. A szomszéd beleegyezett, és kinyitotta a kaput. Hadik azonban nem lépett be, hanem megállt a kapuban, és így szólt:

- Tudod, bátyám, hogy nem kéne bántanom, hiszen az uralkodó személye elleni merénylet miatt törvény szerint kötél általi halál járna nekem. De ha lépek egyet ezen a küszöbön, akkor a szokásjog szerint megölhetlek, mert beléptem a házadba.

A szomszédnak leesett az álla, és gyorsan előállt a tyúkkal. Hadik visszaadta az öregasszonynak, és ment tovább a dolgára.

Hadiknak sok más kalandja is volt, amelyekről még ma is mesélnek az emberek. Például egyszer, amikor egy ütközetben elfogták, és Nagy Frigyes elé vitték, a király megdicsérte a bátorságát, és felajánlotta neki, hogy lépjen át a porosz seregbe. Hadik azonban nem fogadta el az ajánlatot, hanem így válaszolt:

- Köszönöm, felség, de én magyar vagyok, és magyar is akarok maradni!

Nagy Frigyes elismerő pillantást vetett rá, és elengedte. Hadik hazatért, és tovább harcolt a poroszok ellen, mígnem végül sikeresen kiűzte őket az országból.

Hadik András a magyar történelem egyik legnagyobb hőse. A bátorsága, az esze és az igazsághoz való ragaszkodása a mai napig példaként szolgál számunkra. Emlékét számos szobor, festmény és irodalmi mű őrzi. És bár a „hadikolás” kifejezés már nem káromkodás Berlinben, a magyar nép körében ma is őrzi Hadik András emlékét, és büszke arra, hogy ilyen hősök születtek a hazánkban.