Ez az ősz egyik legfontosabb ünnepe számunkra, magyarok számára.
Az elhunytakról való megemlékezésnek ősi hagyományai vannak. A kereszténység előtti időkben az emberek úgy gondolták, hogy a halál után a lélek az alvilágba kerül, ahol sírva és búslakodva vándorol, és csak akkor talál nyugalmat, ha a rokonai emlékeznek rá. Ezért a temetéseken és a halál évfordulóján a síroknál étellel-itallal kínálták őt, hogy jóindulatát megnyerjék.
A kereszténység elterjedésével a halálról való nézetek is megváltoztak. A Biblia szerint a halál nem a semmit jelenti, hanem átmenet az evilági életből az örökkévalóságba. A keresztények hiszik, hogy akik Istenben bízva haltak meg, azok a mennyországba kerülnek, ahol örök boldogságban élnek. A halottakról való megemlékezés így már nemcsak a sírva fakadó lélek segítéséről szól, hanem az örök életbe távozott szeretteinkkel való közösség megéléséről is.
A halottak napját Magyarországon november 2-án ünnepeljük. Ezen a napon a családok elmennek a temetőbe, ahol meggyújtják a sírokon a gyertyákat, közösen imádkoznak, és virágokat helyeznek el a sírokra. A halottak napjához számos népszokás is kapcsolódik. Ilyen például a halottaknak készített kalács, a „halottas kalács”, amelyet a temetőben is elfogyasztanak. Szokás az elhunyt szeretteink kedvenc ételeit elkészíteni, és azokat a sírra vinni vagy otthon elfogyasztani a családtagokkal közösen.
A halottak napja egy olyan ünnep, amely segít nekünk emlékezni az elhunytakra, és hálát adni értük. Ez egy olyan alkalom, amikor a családok összegyűlnek, és közösen emlékeznek a szeretteikre, akik már nincsenek köztünk. A halottak napja egy olyan ünnep, amely segít nekünk abban, hogy felismerjük az életünk értékét, és hálával töltsön el bennünket mindazért, amit kaptunk.
Idén is emlékezzünk elhunyt szeretteinkre, és gyújtsunk értük egy gyertyát a halottak napján!