Hetedik

A múlt héten végre megtettem a nagy lépést, és elmentem hetesnek. Már évek óta kacérkodtam a gondolattal, de valahogy mindig visszatartott a bizonytalanság. Mi van, ha nem fogok tetszeni a vendégeknek? Mi van, ha nem tudok eleget keresni? Mi van, ha egyszerűen nem vagyok elég jó?

Aztán egy napon felhívott egy barátnőm, aki már régóta hetesként dolgozik. Elmondta, hogy imádja, és hogy szerinte én is tökéletes lennék erre a munkára. A biztatására összeszedtem a bátorságomat, és jelentkeztem egy állásra.

Az interjú meglepően jól sikerült. A vezető kedves és barátságos volt, és úgy éreztem, hogy megérti, mit keresek. Megkérdezte, miért akarok hetes lenni, és őszintén elmondtam neki, hogy szeretem az embereket, a társaságot, és hogy szeretnék egy olyan munkát, ahol jól kereshetek, és ahol mindig történik valami.

Néhány nappal később felhívtak, hogy felajánlják a munkát. Nem tudtam elhinni, hogy ez tényleg megtörténik. Olyan izgatott voltam, hogy alig vártam, hogy elkezdjem az új életemet.

Az első napom kicsit idegesítő volt, de a kollégáim nagyon segítőkészek voltak, és hamarosan úgy éreztem, hogy a helyemen vagyok. A vendégek is kedvesek voltak, és nagyon élveztem kiszolgálni őket. Imádtam a társaságot, az izgalmat és azt, hogy mindig történt valami. Azt is szerettem, hogy jól kerestem. Végre olyan munkám volt, amelyben örömmel mentem minden nap, és amely jól fizetett.

Pár hónap után már teljesen hozzászoktam a heteskedéshez. Megtudtam, hogyan kell bánni a nehéz vendégekkel, hogyan kell hatékonyan dolgozni egy nagy csapatban, és hogyan kell bánni a pénzzel.

A heteskedés megtanított arra, hogy bármit elérhetek, amit csak akarok. Megtanított arra, hogy ne féljek az ismeretlentől, és hogy mindig új lehetőségeket keressek.

Ha te is gondolkodtál azon, hogy hetesként dolgozz, mindenképpen bátorítalak, hogy próbáld ki. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy találkozz emberekkel, pénzt keress, és új dolgokat tanulj. Ki tudja, talán ez a te új hivatásod lesz.