Imolané: lánykorodban minden hónapban jártál a fodrászhoz, szülői engedéllyel most csak hetente egyszer vágathatod a hajad

Egy 2 hónapos kislány anyukája lettél, örülsz a változásnak, de néha mégis hiányzik a régi éned. Ha tudnád, mennyire!
A fodrászszalonban ülsz, sötétbarnára festett hajadból vékony tincs giustodik. Mire vágja le, még nem tudod pontosan, de nem is ez a lényeg. Annak örülsz igazán, hogy kiszabadultál otthonról néhány órára és ismét kényeztetheted magad.
A kislányod már megszaporodott fürtjeit hajgumikkal igazgatod, neki minden nap más frizurája van. Amikor a tükörbe nézel, látod, hogy a saját hajad ugyanolyan vékony és göndör, mint az övé, csak már nem olyan hosszú.
Dobsz egy gyors pillantást a telefonodra. Tizenhat nem fogadott hívás: nyolc a férjedtől, négy anyukádtól, két a nővéredtől és kettő az anyósodtól. Üzenetek tucatjai, mégis nyugi van otthon. A férjed otthonról dolgozik, el tudta altatni a gyereket és még ebédet is főzött. Szinte túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
A kozmetikustól mindig a legtöbb sminkcuccal távozol, de szerinted ez így van rendjén. Hiszen ki akar egy szürke egér lenni, amikor ilyen sok lehetőség áll rendelkezésre? Ráadásul az utóbbi időben minden pénzed a pici ruháira megy el, így örülsz, hogy legalább itt megengedheted magadnak, hogy néha kicsit elszórj.
El is határozod, hogy a mostani fizetésedből veszel egy új rúzst. Vagy egy szemhéjfesték palettát. Vagy egy highlightert. A választási lehetőségek végtelenek.
Közben a fodrász már befejezte a hajadat, csak a lakk hiányzik. Örömmel nyújtod a számlát, hiszen a munkája tökéletes. Amikor a tükörbe nézel, látod, hogy kevesebb, mint egy óra alatt egy teljesen új nővé változtál.
Kijössz a szalonból és mélyen beszívod a friss levegőt. Jólesik, hogy magadra figyelhetsz, de azért már alig várod, hogy hazamenj a kis családodhoz. Hiszen ők azok, akik a legjobban szeretnek a világon, és akiknek a legfontosabb vagy. És ez így van jól.