Itt a szerelmes levelem a leveshez

Amikor a „ramenről” mesélek az embereknek, először is elmondom nekik, hogy ne a polcon lévő instant tésztára gondoljanak, amelyet forró vízben öt percig főznek. Bár ezek a tészták finomak lehetnek, amikor az igazi ramenről beszélek, valami sokkal különlegesebbre gondolok.

A ramen egy tésztaétel, amelyet a kínai lu mein tésztából fejlesztettek ki a 19. században. A japán ramen általában búzadara, só, víz és kansui (lúgos víz) keverékéből készül, amely a tésztának jellegzetes rágós textúrát ad. A tésztát vékony szálakra nyújtják, amelyeket általában levestálban szolgálnak fel forró húslevesben. A levest általában sertés- vagy csirkecsontból, zöldségekből és fűszerekből készítik, és szójaszósz, mirin és miso ízesíti.

A ramen csábító része a feltétek széles választéka, amelyeket hozzá lehet adni. Az általános feltétek közé tartoznak a sült vagy főtt sertéshús, a főtt tojás, a bambuszrügy, a nori (tengeri alga), a kukorica és a hagyma. A ramen a világ számos országában népszerűvé vált, és számos különböző változatban kapható. Vannak például tonkotsu ramen (sertéscsontlevessel), shoyu ramen (szójaszósz alapú levessel) és miso ramen (miso paszta alapú levessel). Sokféle vegetáriánus és vegán ramen is létezik.

Ha még nem próbáltad ki a ramenet, akkor határozottan ajánlom, hogy próbáld ki. Ez egy finom és kielégítő étel, amelyet mindenki élvezhet. Ha pedig már próbáltad, biztos vagyok benne, hogy te is egyetértesz velem abban, hogy ez az egyik legjobb leves a világon.