Jelenits István




A legendás szerzetes, aki igaz barátságban élt Istennel
Jelenits István piarista szerzetes, teológus, író, egyetemi tanár, a Széchenyi-díj és a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje életének 91., szerzetesi hivatásának 70. évében, 2024. 09. 26-án hunyt el.
"Az élet nagy kaland, melyet vállalni kell"
Jelenits István 1932-ben született Berettyóújfaluban. Már gyerekkorában is érezte, hogy a papi hivatás vonzza, de szülei elvárásainak eleget téve a budapesti piarista gimnáziumba ment tanulni. Itt ébredt rá a magyar irodalom szépségére, és a gimnázium után a bölcsészkarra jelentkezett magyar-latin szakra.
Papi hivatását azonban nem tudta elfelejteni, ezért első éves korában meg is lépett az Isteni Megváltóról nevezett piarista rendbe. Mint mondta, "az élet nagy kaland, melyet vállalni kell", és ő készen állt erre a kalandra.

Isten barátjaként

A szerzetesi élet mellett szerelme, a magyar irodalom iránt is megmaradt. Betű és Lélek című irodalomtudományi munkájával egyetemi doktori címet szerzett. 1965-ben szentelték pappá, majd teológiai tanulmányokat folytatott Rómában. Ezután olyan magyar klasszikusokról, mint Szent István, Petőfi Sándor és Móricz Zsigmond írt előadásokat. Irodalmi tevékenységét számos elismeréssel honorálták, többek között a Széchenyi-díjjal és a Magyar Corvin-lánccal.

Pilinszky János gyóntatója

Jelenits István életében meghatározó szerepet játszott Pilinszky János költő, akihez gyóntatójaként és barátjaként kapcsolódott. Együtt jártak lelkigyakorlatokra, beszélgettek irodalomról, hitről és életstratégiákról. Pilinszky halála után Jelenits István gondozta hagyatékát, és számos írásában foglalkozott a költő életével és munkásságával.

A hit és az irodalom találkozása

Jelenits István gondolkodásmódját mélyen áthatotta a hit és az irodalom kölcsönhatása. A Szentírásban jártas teológusként a magyar irodalomban is kereste Istent, és irodalomtudományi munkáiban is gyakran foglalkozott a vallásos témákkal. Számára a hit és az irodalom két olyan terület volt, amelyek szorosan összekapcsolódnak, és egymást gazdagítják.

A gondolkodó piarista

Jelenits István nemcsak hívő ember és irodalmár volt, hanem egy kiváló gondolkodó is. Egyetemi tanárként sok fiatalnak adott szellemi muníciót, és a magyar egyetemi piarista képzés megújításában is tevékenyen részt vállalt. Számos előadást és könyvet publikált a vallásfilozófiáról, az irodalomtudományról és a pedagógiáról.

Az igaz barátság

Jelenits István életében nemcsak a hit és az irodalom volt fontos, hanem az igaz barátság is. Barátai és tanítványai egyaránt emlékeznek rá, mint egy bölcs, kedves és humoros emberre, aki mindig segítőkész volt. Számára a barátság nemcsak egy szép szó volt, hanem egy olyan érték, amelyet minden kapcsolatában ápolt.

A piarista szerzetes

Jelenits István egész életében piarista szerzetes maradt. A piarista ideálokhoz hűen hitt az emberi szellem erejében és a tanítás nevelő erejében. Élete során sok fiatalt vezetett közelebb a magyar irodalomhoz és a keresztény hithez.
Jelenits István 2024. szeptember 26-án hunyt el. Halála fájdalommal tölti el mindazokat, akik ismerték és szerették. De emlékeit, gondolatait és tanításait sokáig őrizni fogják. Egy embertársa így emlékezett rá: "Jelenits István egy olyan piarista szerzetes volt, aki nemcsak az oltár előtt, hanem az élet minden területén igaz barátságban élt Istennel."