Mikor szembejön velem az év végi Puskás-díj eredményhirdetése, és azonnal feltűnik, hogy a legjobb női labdarúgó kategóriában egyetlen név sem szerepel, akkor mindig felmerül bennem a kérdés, miért nem viszik elegendő mértékben a médiában ezt a sportágat. Pedig a női futball is tartogat izgalmakat és drámai történeteket, rengeteg tehetséget, kemény küzdelmet és szép pillanatot.
Nem állítom, hogy nincs lehetőség fejlődésre – bőven akad még mit tenni –, de ahhoz, hogy a sportág még népszerűbb legyen, először is láthatóvá kellene tenni. A televíziós közvetítések száma sajnos elenyésző ahhoz képest, mint amennyi a férfi mérkőzésekből van, pedig egy nőilabdameccs ugyanolyan szórakoztató tud lenni, mint egy férfi. Látványos gólok, izgalmak, taktika – minden megvan benne.
Márpedig a női futballban erős és kitartó sportolónők küzdenek a győzelemért – nem mellesleg a média segítségével akár példaképekké is válhatnának. De hát sajnos a médiában, mint szinte mindenhol máshol is, még mindig a férfiak vannak előnyösebb helyzetben. Pedig a világ változik, és egyre több női sportoló éri el a csúcsot. A női foci is a népszerűsége csúcspontján vár a felismerésre, és kíváncsian várom, hogy mikor kerül végre oda a rivaldafénybe, ahová tartozik.
Ha csak egyetlen mérkőzést is látnának az emberek, azonnal rájönnének, hogy a női focit nemcsak szurkolni érdemes, hanem játszani is. A pályán ugyanis oktatás folyik: az önbizalomról, a kitartásról, a csapatmunka erejéről. És ami a legfontosabb: arról, hogy a lányok is ugyanolyan ügyesek és erősek, mint a fiúk.
A női fociban nincsenek olyan sztárok, akiket az átlagember is ismer, de nem azért, mert nem léteznek. Egyszerűen csak azért, mert nem kapnak elég publicitást. És ne feledjük, hogy a női futballisták legtöbbször a sport mellett tanulnak vagy dolgoznak, ezért is csodálatra méltóak. De ez nem azt jelenti, hogy nem ugyanolyan elhivatottsággal küzdenek, mint a férfiak, akik a legtöbb esetben csak a focira koncentrálnak.
A női fociban is vannak legendák: olyan játékosok, akik több évtizeden keresztül inspirálták és motiválták az új generációkat. De Magyarországon sajnos nem ismert a nevük. Nem úgy, mint például Zinédine Zidane, Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi. Pedig ezeket a női sportolókat is érdemes lenne megismerni, és nemcsak azért, mert kiváló futballisták, hanem mert a pályán kívül is értékes emberek. És persze azért is, mert a játékukkal örömet szereznek nekünk.
Úgyhogy ha legközelebb a média ismét kifelejti a női futballistákat, akkor ne felejtsük el, hogy ők is itt vannak, és ugyanolyan keményen küzdenek, mint a férfiak. És higgyük el, hogy van mit tanulnunk tőlük. Tegyük hát láthatóvá a női focit, és adjuk meg neki azt az elismerést, amit megérdemel!