A Kőröshegyi völgyhíd Magyarország egyik leglátványosabb és leghosszabb völgyhídja, amely a Mátra északi részén, a 3-as főúton, Kőröshegy településnél ível át a Kőröshegyi-patak völgyén.
A híd építése 1979-ben kezdődött, és 1983-ban adták át a forgalomnak. A völgyhíd hossza 880 méter, magassága a völgytalpon 65 méter. A híd 11 pilléren nyugszik, amelyek közül a legnagyobb 68 méter magas. A híd négy forgalmi sávot és egy gyalogosjárdát hordoz.
A Kőröshegyi völgyhíd építése során először a pilléreket építették meg, majd azokat összekötötték a hídszerkezettel. A pillérek vasbetonból, a hídszerkezet acélból készült. A hídszerkezet 11 darab, egyenként 80 méter hosszú Gerber-tartóból áll.
A Kőröshegyi völgyhíd nemcsak közlekedési szempontból fontos, hanem építészeti szempontból is jelentős. A híd kiemelkedő műszaki megoldásai és impozáns megjelenése miatt kedvelt turistacélpont is.
A Kőröshegyi völgyhíd építésének ötlete az 1970-es években merült fel, amikor a 3-as főúton jelentősen megnövekedett a forgalom. A völgyhíd megépítésével a forgalom gyorsabbá és biztonságosabbá vált.
A híd építését 1979-ben kezdték meg, és 1983-ban adták át a forgalomnak. A híd építése során számos műszaki kihívással kellett szembenézni, de a szakembereknek sikerült ezeket leküzdeni.
A Kőröshegyi völgyhíd Magyarország egyik legfontosabb közlekedési létesítménye. A híd összeköti a Mátra északi részét az ország többi részével, és jelentősen csökkenti az utazási időt. A híd emellett fontos szerepet játszik a régió gazdasági fejlődésében is.
A Kőröshegyi völgyhíd nemcsak közlekedési szempontból fontos, hanem építészeti szempontból is jelentős. A híd kiemelkedő műszaki megoldásai és impozáns megjelenése miatt kedvelt turistacélpont is.
A Kőröshegyi völgyhíd egy igazi magyar mérnöki csoda, amely méreteivel, impozáns megjelenésével és műszaki megoldásaival lenyűgözi az utazókat.