A kalapácsvetés az atlétika dobószámai közé tartozó sportág, amely az ókori olimpiák idejére nyúlik vissza. A kalapácsvetést férfiak és nők egyaránt űzik, és az egyik legtechnikásabb és legizgalmasabb atlétikai versenyszám. Az olimpiai játékokon 1900 óta szerepel a férfi kalapácsvetés, míg a női kalapácsvetést 2000-ben iktatták a programba.
A kalapácsvetés lényege, hogy egy 7,26 kilogrammos (férfiak) vagy 4 kilogrammos (nők) súlyú kalapácsot kell minél messzebbre dobni. A kalapács egy 1,22 méteres acélhuzalhoz van rögzítve, melynek végén egy fogantyú található. A dobó a kalapácsot egy forgó mozgással dobs körbe a feje fölött, majd egy hirtelen mozdulattal elengedi, hogy az a lehető legmesszebbre repüljön.
A kalapácsvetés egy rendkívül technikás sportág, melyben a dobónak egyszerre kell erővel, gyorsasággal és koordinációval rendelkeznie. A dobónak pontosan kell kiszámítania a kalapács körmozgásának sebességét és a dobás szögét, hogy a kalapács a lehető legmesszebbre repüljön. A kalapácsvetésben az állóhelyzet, a forgástechnika és a dobás mozdulata is nagyon fontos szerepet játszik.
Az olimpiai játékokon a kalapácsvetés a legnépszerűbb dobószámok közé tartozik. A férfiaknál az eddigi leghosszabb dobást a szovjet Jurij Szedih érte el 1986-ban, amikor 86,74 méterre dobta a kalapácsot. A nőknél a jelenlegi világrekordot a lengyel Anita Włodarczyk tartja, aki 2016-ban 82,98 méterre dobta a kalapácsot.
A kalapácsvetés egy látványos és izgalmas sportág, amely a világ legjobb atlétáit vonzza. Az olimpiai játékokon a kalapácsvetés a versenyszámok egyik fő attrakciója, és mindig nagy érdeklődés kíséri.
A legsikeresebb olimpiai kalapácsvetők
A magyar kalapácsvetés legjobb eredményei
A kalapácsvetés jövője
A kalapácsvetés egy olyan sportág, amely folyamatosan fejlődik. Az olimpiai játékokon a kalapácsvetés egyre népszerűbb lesz, és várhatóan a világ legjobb atlétái fognak a győzelemért küzdeni.