Kariko Katalin: A magyar tudós, aki forradalmasította az orvostudományt

Katalin Kariko, a Szolnokon született biológus nevét mára az egész világ ismeri. Munkássága nélkül ugyanis nem jöhetett volna létre az mRNS-alapú vakcina, amely két évtizede tartó járványnak vetett véget. Kariko kutatásai azonban ennél jóval többet jelentenek az orvostudomány számára, hiszen munkássága az élet számtalan területén hozhat áttörést, legyen szó akár a daganatos betegségek gyógyításáról, vagy akár a koronavírus-járvány megismétlődésének a megelőzéséről.

A kezdetek

Kariko mindig is kíváncsi és tudásszomjas gyerek volt. Már kislányként is szívesen foglalkozott természettudományokkal, és bár vonzották a nyelvek is, mindig is érezte, hogy az igazi szenvedélye a biológia. Érettségi után a Szegedi Tudományegyetem biológia szakára jelentkezett, ahol 1978-ban meg is szerezte a diplomáját. Ezt követően kutatóasszisztensként kezdett dolgozni az egyetem biokémiai tanszékén, ahol először találkozott az RNS-sel. Ez a rövidítés a ribonukleinsavat takarja, amely az egyik legfontosabb biokémiai vegyület, hiszen a fehérjék szintéziséért felelős.

Az RNS-kutatások

Kariko hamar rájött, hogy az RNS hihetetlenül fontos vegyület, amelynek hatalmas a terápiás potenciálja. Azonban az RNS-nek volt egy komoly hátránya: rendkívül instabil volt, és az emberi szervezet gyorsan lebontotta. Kariko úgy vélte, ha sikerülne stabilizálni az RNS-t, az forradalmi áttörést jelentene az orvostudományban. Ezzel a céllal kezdett el kutatni, és hamarosan sikerült is felfedeznie egy olyan módosítást, amely jelentősen megnövelte az RNS stabilitását. Ez a felfedezés volt az alapja annak a technológiának, amely később az mRNS-alapú vakcina létrehozásához vezetett.

Az mRNS-alapú vakcina

Az mRNS-alapú vakcina egy olyan vakcina, amely nem a kórokozó teljes vírusát, hanem csak annak egy kis darabját, az úgynevezett mRNS-t tartalmazza. Az mRNS egy rövid ideiglenes genetikai információ, amely utasítást ad a sejteknek a vírusfehérje előállítására. A sejt ezután a vírusfehérjét a felszínére szállítja, ahol az immunrendszer felismeri és megtámadja. Ez a folyamat nagyon gyors és hatékony, így az mRNS-alapú vakcinák rendkívül hatásosnak bizonyultak a koronavírus-járvány elleni védelemben. Kariko felfedezésének köszönhetően 2020-ban két mRNS-alapú vakcina is piacra került, amelyek a világjárvány megfékezésében kulcsszerepet játszottak.

A jövő

Kariko munkássága az mRNS-alapú vakcinákkal nem ért véget. Továbbra is kutat, hogy megtalálja az RNS-technológia új alkalmazási lehetőségeit. Az egyik legfontosabb célja, hogy RNS-alapú terápiákat fejlesszen ki a daganatos betegségek ellen. Az RNS-terápiák olyan kezelések, amelyek az RNS-t használják a betegség kiváltó okának a kezelésére. Kariko úgy véli, hogy az RNS-terápiáknak hatalmas a potenciálja a daganatos betegségek elleni küzdelemben, hiszen célzottan képesek elpusztítani a rákos sejteket. Emellett dolgozik az RNS-technológia felhasználásán a koronavírus-fertőzések megismétlődésének a megelőzésében is. Kariko arra törekszik, hogy olyan mRNS-alapú vakcinát fejlesszen ki, amely tartós védelmet nyújt a koronavírussal szemben. Ha ez sikerül, akkor a járvány megismétlődésének a veszélye jelentősen csökkenne.

Konklúzió

Katalin Kariko munkássága forradalmasította az orvostudományt, és még ma sem merült ki a kutatási lehetőségeinek a tárháza. Felfedezésének köszönhetően létrejöttek az mRNS-alapú vakcinák, amelyek megvédtek minket a koronavírus-járványtól, és hatalmas reményt adnak a daganatos betegségek elleni küzdelemben is. Kariko egy kiváló tudós, akinek a munkája az egész emberiség javát szolgálja.