Kennedy

Neve hallatszott még ennyit a Kennedy név, mint mostanság: két hete köszöntött rá az évfordulója a sokak által Kennedy-merényletként emlegetett tragédiának, alig két hónapja emlékeztünk meg a fivér, Robert Kennedy halálának 55. évfordulójáról, ráadásul most jelenik meg a névadó elnökről szóló, minden korábbinál részletesebb életrajz, a Kennedy, amelyet a kötetet jegyző Chris Matthews tavaly mutatta be Magyarországon. A 850 oldalas munka nem csupán arról szól, hogyan lett a fiatal, harvardi jogász az Egyesült Államok 35. elnöke, hanem egy olyan, a világot alapjaiban meghatározó kor lenyomata is, amelyben többek között olyan események történtek, mint a koreai háború, a kubai rakétaválság és a hidegháború.
Kennedy, a politikus
A Kennedy-család neve nem ismeretlen az amerikai történelemben, hiszen már John F. Kennedy édesapja, Joseph P. Kennedy is nagy befolyású és sikeres üzletember volt, aki Roosevelt elnöksége alatt fontos tisztségeket töltött be. John F. Kennedy gyerekkorától kezdve arra készült, hogy a politika világában érvényesüljön, előbb szenátorként, majd alelnökjelöltként szerzett tapasztalatokat. 39 évesen, 1961-ben választották meg elnöknek, ezzel ő lett az Egyesült Államok történetének legfiatalabb elnöke.
Kennedy elnökségének első éveit hatalmas lelkesedés övezte, sokan úgy látták benne a „Remény” (Hope) eljövetelét, egy olyan vezetőt, aki végre hatékonyan tud fellépni a rendkívül feszült nemzetközi helyzetben, és megoldja a hidegháború okozta konfliktusokat. Kennedy valóban tett erőfeszítéseket a szovjet vezetőkkel való tárgyalások érdekében, igyekezett elkerülni a nyílt fegyveres konfrontációt. Ugyanakkor nem volt hajlandó gyengeséget mutatni, ezért is rendelte el a híres disznó-öbölbeli inváziót, amivel azonban gyakorlatilag kudarcot vallott (az akciót az amerikai hírszerzés szervezte, de Kennedyt a végső jóváhagyáskor félrevezették). Az ehhez hasonló helyzetek vezettek ahhoz, hogy Kennedy mások mellett Robert McNamara védelmi miniszterrel összefogva kidolgozta és 1962 októberében életbe léptette a Flexible Response, vagyis a Rugalmas Válasz doktrínáját, amelynek értelmében az Egyesült Államoknak fel kell készülnie a szovjet fenyegetésre úgy katonai, mint diplomáciai szinten – katonai fronton pedig már nem kizárólag atomfegyverek alkalmazásával, hanem hagyományos fegyverekkel is.
Kennedy és a hidegháború
Kennedy hivatali idejét végigkísérte a hidegháború, amely ebben az időszakban elérte tetőpontját. 1961-ben épült fel a berlini fal, és 1962-ben tört ki a szovjet–amerikai konfliktus utolsó nagy fegyveres összecsapása, a kubai rakétaválság. Ennek a konfliktusnak a kimenetele meghatározó volt nemcsak az Egyesült Államok, de a világ történelmére is, hiszen tőle kezdve a felek egyre inkább eltávolodtak a nyílt fegyveres konfrontáció lehetőségétől. Kennedy és Hruscsov levelezése végül ahhoz vezetett, hogy a Szovjetunió kivonta rakétáit Kubából, az Egyesült Államok pedig vállalta, hogy nem száll le Kuba partjain.
A kubai rakétaválság megoldódása után Kennedy egyre inkább a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta, és egyik leghíresebb beszédében, amelyet 1963-ban a külpolitika napján mondott, beszélt arról, hogy az Egyesült Államok nem képes egyedül megoldani a világ problémáit, és hogy a közös emberi problémák megoldása érdekében az Egyesült Államoknak szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a többi országgal.
Kennedy és a belpolitika
A hidegháború mellett Kennedynek számos belpolitikai kérdéssel is foglalkoznia kellett, amelyek közül talán a legfontosabb a faji megkülönböztetés problémája volt. Ebben az időszakban az afroamerikaiakat még nem tekintették egyenrangú polgároknak, és a déli államokban erős volt a faji szegregáció. Kennedy a faji megkülönböztetés felszámolásának fontosságáról beszélt, és több olyan intézkedést támogatott, amelyek célja az afroamerikaiak helyzete javítása volt.
Kennedy megbízásából hozták létre a Békehadtestet, amelynek tagjai a harmadik világbeli országokban dolgoztak, és segítettek a helyi lakosságnak. Kennedy támogatta továbbá az űrprogram fejlesztését, és az ő elnöksége alatt indult útjára az első amerikai űrhajós.
Kennedy kül- és belpolitikája is nagy hatással volt a világ történelmére, hiszen hozzájárult a hidegháború feszültségének csökkenéséhez, és elősegítette a világ számos pontján élő emberek életének javítását.
Kennedy halála
Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban lelőtte Lee Harvey Oswald, egy egykori tengerészgyalogos. A merényletet hatalmas sokk érte az Egyesült Államokat, és az egész világ gyászolta a népszerű elnököt. A Kennedy-merényletet követően számos elmélet látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy kik állhattak a háttérben, de az igazságot a mai napig sem sikerült kideríteni.
Kennedy öröksége
Kennedy halála után alelnöke, Lyndon B. Johnson lépett a helyére, aki folytatta elődje által elkezdett munkát. Johnsonnak köszönhetően született meg a Polgárjogi törvény, amely véget vetett a rasszista megkülönböztetésnek és az afroamerikaiak számára is biztosította a szavazati jogot. Johnson nagy hangsúlyt fektetett továbbá a szociális programok fejlesztésére, és az ő nevéhez fűződik a Nagy Társadalom program, amelynek célja a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása volt.
Kennedy emléke azóta is él az emberekben, nevét számos intézmény, utca és tér őrzi. Életéről és munkásságáról könyvek, filmek és dalok tucatjai szólnak, és az őt körülvevő mítoszok máig hatással vannak az amerikai és a nemzetközi politikára.