Kocsis Máté

„A zenei élet egyik legnagyobb vesztesége volt Kocsis Máté halála" – állítják a szakértők. És valóban, a zongoraművész, karmester, zeneszerző hihetetlenül tehetséges volt, akinek elvesztése pótolhatatlan a magyar zenei életben.
Kocsis Máté 1944. szeptember 16-án született Budapesten. Édesapja, Kocsis Gyula zenész volt, aki valószínűleg a legnagyobb hatással volt Máté zenei karrierjére. Már négyévesen zongorázni tanult, hét évesen pedig felvették a Zeneakadémiára. Időközben zeneszerzéssel is elkezdett foglalkozni, és még a Zeneakadémián töltött évei alatt megnyerte a Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt.
1968-ban diplomázott, majd elindult világhódító útjára. Fellépett a világ minden táján, és mindenhol hatalmas sikert aratott. Játszott a világ legnagyobb koncerttermeiben, és a legnevesebb zenekarokkal. A fellépései arról voltak híresek, hogy mindig új, egyéni interpretációt adott elő.
De nemcsak zongoristaként, hanem karmesterként is hatalmas sikereket ért el. 1977-ben megalapította a Nemzeti Filharmonikus Zenekart, amelynek 1997-ig volt a művészeti vezetője. A zenekarral számos lemezt készített, és számos turnén vett részt.
Kocsis Máté nemcsak előadóként, hanem zeneszerzőként is jelentős életművet hagyott hátra. Több mint száz művet írt, köztük szimfóniákat, versenyműveket, kamaraműveket és szólódarabokat. Műveit világszerte játsszák, és nagy sikerrel adták elő a legnagyobb koncertpódiumokon is.
Kocsis Máté 2016. november 6-án hunyt el Budapesten. Nemcsak a magyar zenei élet, hanem az egész világ zenei élete elvesztette az egyik legnagyobb művészét. Emlékét számos díj, elismerés és emlékverseny őrzi.