Márton nap

A Márton-nap az egyik legnépszerűbb magyar népszokás, melyet november 11-én ünneplünk. A naphoz számos hagyomány, népszokás és hiedelem fűződik.
Márton a IV. században élt tours-i püspök volt, aki a legenda szerint egy téli napon a hóban fekvő koldusnak odaadta a fél köpenyét. Ez a történet ihlette a Márton-nap hagyományait, amelyek a szeretet, az adakozás és az összetartozás ünnepe is egyben.
A Márton-nap egyik legfontosabb hagyománya a libaevés. Ez a szokás a középkorból ered, amikor a parasztok az ünnep alkalmával levágták azokat a libákat, amelyek már nem voltak tojók. A liba húsát sütve-főzve fogyasztották, a máját pedig libafickának készítették el. A libavacsora ma is elmaradhatatlan része a Márton-napi ünnepségeknek.
A libaevés mellett a Márton-napon új bort is szokás fogyasztani. Az új bor szimbolizálja az elmúlt év termésének végeredményét, és a bőség és a jólét záloga.
A Márton-naphoz számos népi hiedelem is kapcsolódik. Például úgy tartják, hogy ha ezen a napon száraz az idő, akkor hosszú és hideg tél várható. Ha viszont csapadékos az idő, akkor enyhe lesz a tél.
A Márton-nap ünneplése Magyarországon ma is élő hagyomány. Az ünnep alkalmából számos rendezvényt szerveznek, ahol a hagyományos ételek, italok, szokások és népszokások bemutatására kerül sor.