Márton-napi népszokások

A Márton-nap egy keresztény ünnep, melyet Szent Márton emlékére ünneplünk, aki a negyedik században Tours püspöke volt. November 11-én ünnepeljük, amely egyben a tél kezdetét is jelzi.

Szent Márton legendája

A legenda szerint Szent Márton egy téli napon találkozott egy koldussal, aki fázott. Nem volt nála semmi, amivel segíthetett volna neki, ezért levágta a köpenyét, és odaadta a koldusnak. Aznap éjjel megjelent neki Jézus álomban, köpenyében, és megköszönte neki a segítségét.

Márton-napi népszokások

Magyarországon a Márton-naphoz számos népszokás kapcsolódik. Az egyik legismertebb a libaevés. A hagyomány szerint Márton-napján libát kell enni, mert aki Márton-napján libát nem eszik, egész évben éhezik. A másik népszerű szokás az újborkóstolás. Ilyenkor már iható az újbor, amit az emberek ilyenkor meg is kóstolnak.
Szintén szokás Márton-napon a lámpás felvonulás. A gyerekek saját készítésű lámpásokkal vonulnak végig az utcákon, és énekelnek Márton-napi dalokat. A lámpás felvonulás a sötétség elűzését és a fény győzelmét jelképezi.

Márton-napi időjóslás

Márton-naphoz több időjóslás is kapcsolódik. Ha Márton-napján esik az eső, akkor enyhe tél várható. Ha viszont süt a nap, akkor hideg tél lesz. Az is fontos, hogy milyen szél fúj Márton-napján. Ha északkeletről fúj, akkor kemény tél lesz, ha pedig délnyugatról fúj, akkor enyhe tél várható.
A Márton-nap egy vidám és színes ünnep, amely sok népszokással gazdagodott az évszázadok során. A libaevés, az újborkóstolás, a lámpás felvonulás és az időjóslás mind-mind a Márton-nap hagyományához tartozik.