Marozsán Fábián

Ki itt született, ki ide született be, azt hívni szokták, hogy "budapesti". De vajon mit is jelent ez a kifejezés? Csak az kaphatja magára ezt a címet, aki a fővárosban látta meg a napvilágot? Vagy esetleg az is budapesti, aki itt nőtt fel, itt tanult, itt alakult ki az értékrendje?
Én úgy gondolom, hogy mindketten. Sőt, még azok is, akik nem a fővárosban születtek, de annyira beleszerettek, hogy itt ragadtak. Hiszen Budapest egy olyan város, amely képes magához láncolni az embert. Gyönyörű épületeivel, pezsgő életével, sokszínű kultúrájával bárkit elvarázsolhat.
Számomra Budapest nemcsak a szülővárosom, hanem az otthonom is. Itt töltöttem a gyerekkoromat, itt szereztem a legjobb barátaimat, itt tanultam meg azt, ami igazán számít az életben. Budapest az a hely, ahová mindig szívesen hazatérek, ahol mindig jól érzem magam.
Persze Budapestnek is megvannak a maga hátrányai. A tömeg, a zaj, a drágulás. De ezeket a negatívumokat bőven ellensúlyozza a város számos előnye. Hiszen Budapest egy olyan hely, ahol mindenki megtalálhatja a számítását. Akár a kultúra, akár a szórakozás, akár a gasztronómia szerelmese vagy, itt biztosan nem fogsz unatkozni.
Szeretem Budapestet, és büszke vagyok arra, hogy itt születtem. Igaz, nem vagyok ős-budapesti, hiszen az anyai nagyapám Kolozsvárról, az apai nagyanyám pedig Szentendréről származik. De én már itt születtem, itt nőttem fel, és itt is fogok meghalni. Budapest az otthonom, és örökké hálás leszek azért, hogy itt élhetek.
Te is budapesti vagy? Ha igen, akkor büszke lehetsz magadra. Hiszen Budapest egy olyan város, amely méltán híres az egész világon. Egy olyan város, amelyről érdemes mesélni, érdemes írni, érdemes énekelni.
"Budapest, gyönyörű város, / Szeretem a köveit. / Budapest, te vagy a legszebb, / Szívemben örökké élsz."
(Dalrészlet: Budapest, te csodás)