A kérdést, vagy inkább a választ, már ismerik a magyar olvasók, de érdemes egy kicsit elidőzni ennek a rövid mondatnak a tartalmán.
A Szent András nap tulajdonképpen a tél kezdetét jelenti. Ilyenkor már nem csak nappalról napra egyre hidegebb van, de a nap is korábban kel és korábban nyugszik, és kezd mindenki átszokni a téli időszámításra.
És hogy melyik nap jön a Szent András után? Természetesen a Szent Erzsébet napja. A november 20-a.
A néphagyomány szerint, aki Szent András napján böjtöl, annak álmában megjelenik a jövendőbelije. Ez egy nagyon kedves szokás, ezért érdemes kipróbálni. Kinek nem lenne jó és kedves álmot látni a várva várt kedveséről?
Ha pedig már itt a Szent Erzsébet napja, akkor tudni kell, hogy a népi hagyomány szerint ezen a napon a süteménysütésre, valamint a kemence megrakására és betakarítására nincs tiltás. Ezért, aki még nem sütött rétest, kuglófot vagy éppen kalácsot, az ezen a napon bátran tegye meg, mert nemcsak nem lesz semmi baja, de bőséges termést is hoz jövőre a szorgos keze munkája.
És ha már a szorgos kezeknél tartunk, erről a napról kapta a nevét a szorgos asszonyokat dicsőítő Erzsébet-rózsa nevű sütemény. Ez egy élesztős tésztából készített sütemény, amit rózsa formájúra fonnak és sütnek meg.
Aki pedig már jóval ezelőtt elkészítette a befőttjeit, savanyúságait, most már végre hozzákezdhet a kóstolásához. Lehet, hogy már karácsonykor nem marad belőle semmi, de legalább biztosan mindenki jóllakik belőle.
Szóval, november 20-án, Szent Erzsébet napján ne feledjük, hogy böjtölni nem szabad, de melegen öltözködni, a kemencét megrakni és süteményt sütni annál inkább!