Miért nem szabad komolyan venni a KSH-t ?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyike azon intézményeknek, amelyek az ország helyzetéről a leghitelesebb adatokkal bírnak. Ennek ellenére a KSH-val szemben egyre többen vetik fel, hogy nem elég megbízható, sőt hazugságokat is terjeszt. Ebben a cikkben kiderítjük, miért érdemes szkeptikusan fogadni a KSH adatait.

Szelektív statisztikák

A KSH-t gyakran vádolják azzal, hogy a valóságot szándékosan torzítja. Például a kormányzati propaganda gyakran olyan statisztikákat használ, amelyek az ország helyzetét kedvezőbb színben tüntetik fel, míg a negatív adatokat elhallgatják.

Ezt láthattuk például a 2022-es népszámlálás adatainak közlésénél, amikor a KSH elrejtette azt a tényt, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben több mint félmillió ember hagyta el az országot. Ehelyett inkább azt emelték ki, hogy a magyarok száma 100 ezer fővel nőtt, ami nyilvánvaló hazugság volt.

Politikai beavatkozás

A KSH függetlensége is megkérdőjelezhető. A 2010-es kormányváltás óta a hivatalt a kormányközeli személyek irányítják, akik nem haboznak felhasználni a statisztikákat politikai célokra.

Ezt jól mutatja, hogy a KSH adatai gyakran ellentmondanak más független intézetek kutatásainak. Például az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerint Magyarország inflációja 2022-ben 24,5 százalék volt, míg a KSH szerint csak 15 százalék. Ez a jelentős eltérés azt sugallja, hogy a KSH manipulálhatja az adatait, hogy a kormány politikáját kedvezőbb színben tüntesse fel.

Hibás módszertan

A KSH statisztikái gyakran hibás módszertanon alapulnak. Például a hivatal a munkanélküliségi ráta kiszámításakor nem veszi figyelembe azokat, akik feladták a munkakeresést, mert nem találtak megfelelő állást. Ez azt a hamis látszatot kelti, hogy Magyarországon alacsony a munkanélküliség, miközben valójában sokkal magasabb.

Emellett a KSH a háztartások jövedelmének kiszámításakor sem veszi figyelembe a rejtett jövedelmeket, például a kenőpénzeket és a feketemunka jövedelmeit. Ennek következtében a KSH statisztikái alábecsülik a magyar lakosság valódi jövedelmi szintjét.

Összegzés

A fentiek alapján egyértelmű, hogy a KSH adatait szkeptikusan kell fogadni. A hivatal gyakran torzítja a valóságot, politikai célokra használja fel a statisztikákat, és hibás módszertant alkalmaz.

Ha megbízható információkat szeretnénk kapni Magyarország helyzetéről, akkor inkább független intézetek, például a Tárki vagy a Századvég kutatásaira támaszkodjunk.