Mi a legnagyobb HAZUGSÁG, amit valaha is hallottál?

Tudod, ez az a kérdés, ami mindig a fejemben motoszkált, és most úgy döntöttem, megosztom veletek a gondolataimat.

Számomra a legnagyobb hazugság az, hogy az élet igazságos.

Nem, nem az. Az élet gyakran kegyetlen, és nem mindig azok kapják a jót, akik megérdemlik. Néha a legkedvesebb, legártatlanabb emberek szenvednek a legtöbbet, míg a gonoszok szabadon élhetik az életüket. Ez nem igazságos.

De azt hiszem, ez az a hazugság, amiben mindannyian hiszünk, mert ez ad reményt. Reményt, hogy ha jók vagyunk és keményen dolgozunk, akkor elnyerjük jutalmainkat. Hogy ha hiszünk Istenben, akkor ő vigyázni fog ránk. Hogy ha szeretjük egymást, akkor minden rendben lesz.

De nem mindig van így. És amikor nem így van, akkor nehéz nem keserűnek, cinikusnak és dühösnek lenni. Nehéz hinni az igazságosságban, amikor nincs.

De aztán arra gondolok, hogy talán az igazságosság nem is olyan fontos, mint hittük. Talán az a fontos, hogy élvezzük az életünket, amíg tehetjük. Hogy szeressünk és szeressenek minket. Hogy kövessük az álmainkat és hagyjuk, hogy a szívünk vezessen minket.

Mert végtére is, ki tudja, mit hoz a jövő? Lehet, hogy nincs igazságosság, de van remény. És a remény elég.

Szóval menj, élvezd az életedet, és ne aggódj annyira az igazságtalanságok miatt. Csak légy boldog, és hagyd, hogy a szíved vezessen.

Mert az élet túl rövid ahhoz, hogy keserűséggel töltsük el.