Nem üzletem, nem márka. Én egy nő vagyok, fekete nő és büszke rá.
Naomi Osaka, a női tenisz világelsője néhány napja megírta a Forbes magazinba a "Hogyan írjunk nőkről a sportban" című cikket. A cikkben a kettős mércéről ír, amivel a női sportolókat illetik a médiában, és arról, hogy a nőknek gyakran csak a külsejük vagy a magánéletük alapján ítélik meg őket.
Osaka nem először ír a rasszizmusról és a nőgyűlöletről. A tavalyi US Openen hét meccsen keresztül maszkot viselt, amelyen egy-egy áldozatának neve szerepelt, akiket rendőri erőszak miatt öltek meg. A Roland Garroson pedig bojkottálta a sajtótájékoztatókat, mert szerinte ártalmas a mentális egészségére, hogy állandóan a kamerák előtt kell lennie.
Osaka nyíltan beszél a mentális egészségéről is. Azt mondta, hogy a teniszpályán kívül sokszor szorongó és depressziós, és hogy a koronavírus-járvány csak még rosszabbá tette a helyzetet.
Osaka egy erős és merész nő, aki nem fél kiállni azért, amiben hisz. Nagyszerű sportoló és nagyszerű ember, és remélem, hogy a példája másokat is arra ösztönöz, hogy kiálljanak azért, amiben hisznek.
Mit tehetünk mi, hogy segítsünk?
További olvasnivalók: