Pesitz Mónika

Emelt fővel, bátran
Pesitz Mónika nevével 2003-ban találkoztam először, amikor bemutatták Bolygó tűz című tévésorozatot, amelyben ő játszotta az egyik főszerepet. Abban az időben még nem tudtam, hogy a sorozat volt az első munkája, és hogy milyen tehetséges színésznő, hogyan alakítja a szerepeket, hogyan formálja meg a személyiséget, és hogyan ér el elképesztő magasságokat a színpadon.
Nem tudom pontosan, mikor figyeltem fel rá, de a nevét sokáig emlékezetben tartottam. Volt valami benne, ami megragadott, valami sugárzott belőle, valami különleges, amit csak nagyon keveseknek ad meg az ég. Ezt a sugárzást erősítette meg később a személyes találkozásunk is.
Mónival egy közös projekt kapcsán találkoztam először. Ő volt a darab rendezője, én pedig az egyik szereplő. Már az első pillanatban tudtam, hogy valami különleges dolog történik. Annak ellenére, hogy nem ismertük egymást, olyan volt, mintha egy régi baráttal találkoznánk. Az a bizalom, amely közöttünk született, szinte megmagyarázhatatlan volt.
Móni nagyon jó rendező volt. Megtalálta a darabban rejlő lényeget, és olyan környezetet teremtett, amelyben mi, színészek kényelmesen dolgozhattunk, és ahol szabadon kifejezhettük magunkat.
Azt hiszem, Móni egyik legnagyobb erénye az volt, hogy mindig hitt bennünk, színészekben. Mindig kihozta belőlünk a legtöbbet, és soha nem félt kockáztatni. Az ő segítségével lettem olyan színész, amilyen ma vagyok.
Mónit mindig is az elhivatottság, a hivatástudat és a tehetség jellemezte. A színészet volt az élete, és mindent ennek szentelt. Szeretett játszani, és a színpadon valódi lényt teremtett.
Mónia 2022. szeptember 28-án távozott közülünk. Rövid betegség után hunyt el, 48 évesen. Halála hatalmas veszteség mindannyiunk számára, akik szerettük és tiszteltük. De az emléke örökké velünk marad, és örökre a szívünkben őrizzük majd.
Nyugodj békében, Móni!