Richter cirkusz

Gyermekkorom egyik legszebb emléke, amikor elmentem a Richter cirkuszba. A hatalmas sátor, a színes plakátok, és a finom illatok... mindez elbűvölt.
Belépve a sátorba, egy varázslatos világ tárult elém. Az előadók egymás után jelentek meg, mindegyikük lenyűgözőbb, mint az előző. Volt köztük erőművész, zsonglőr, akrobata, és bohóc is.
Különösen emlékszem egy bohócra, aki a legviccesebb trükköket mutatta be. Egyik pillanatban a levegőben lebegett, a másikban pedig eltűnt a semmiben. A közönség tombolva nevetett, és én sem tudtam levenni a szemem róla.
Az állatok sem hiányozhattak a műsorból. Oroszlánok, tigrisek, elefántok és zebrák parádéztak a porondon. Elképesztő volt látni, ahogy az idomárok irányították ezeket a hatalmas állatokat.
Az egyik legszebb előadás az volt, amikor a levegőben egymás alatt két kötéltáncos egyensúlyozott. A zene és a világítás tökéletes összhangban volt, és a közönség lélegzetvisszafojtva figyelte őket.
A cirkusz után napokig a látottak hatása alatt álltam. Csodálkoztam az előadók ügyességén és bátorságán. Elhatároztam, hogy én is szeretnék egyszer cirkuszi artista lenni.
Bár a Richter cirkusz azóta megszűnt, a gyermekkori emlékeim örökre megmaradnak. A varázslatos világ, amelyet ott éltem át, mindig az egyik legkedvesebb élményem marad.