Sánta Ferenc nagy hegedűse

"Sánta Ferenc halála, a szegények hegedűse, a cigányzene nagymestere"

A mester, aki a hegedűvel a kezében fejezte be életét

79 éves korában, szerda este elhunyt Sánta Ferenc kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész, a világ egyik legnagyobb prímása, a 100 Tagú Cigányzenekar alapító tagja. A legendás művész halálát családja jelentette be a közösségi oldalon.
"Meghalt Sánta Ferenc, a 100 tagú cigányzenekar alapító tagja. Nyugodjon békében…"
"Harmadik hónapja éheztünk, s két hete csak egyszer ettünk egy nap." - írta 1950-ben Sánta Ferenc, a későbbi kétszeres Kossuth-díjas hegedűművész, a világ egyik legnagyobb prímása.
A szegény cigánytelepen nőtt fel, ahol a családok zsúfoltan éltek, egymás hegyén-hátán. A zenét már gyerekkorában megszerette, első hegedűjét édesapjától kapta. A kis Feri már 7 évesen hegedült az esküvőkön és a lakodalmakon, később pedig már a Magyar Állami Operaházban játszott.
Sánta Ferenc a cigányzene megújítója volt, aki a klasszikus cigánymuzsikát ötvözte a modern jazz- és népzene elemekkel.
"A cigányzenekarok úgy muzsikáltak, mintha a hegedűn és a bőgőn szeretkezés közben fogantak volna" - mondta Sánta Ferenc.
A hegedűművész mindig is a szegények és a hátrányos helyzetűek mellett állt. A fájdalom és a szenvedés hangja szólalt meg játékából, amelyhez a cigány nép ezer éves szenvedéstörténete adott ihletet.
Sánta Ferenc igazi mester volt, aki a hegedűvel a kezében fejezte be életét.
"A hegedű az életem. Én a hegedű vagyok. És amikor meghalok, a hegedűm is meghal velem."