Seress Rezső

*Miért virágzik egykori sírján a remény virága?*
Seress Rezső (1889-1968), a 20. század egyik legellentmondásosabb zeneszerzője évtizedekkel halála után is foglalkoztatja a közvéleményt. A "Szomorú vasárnap" című, világhírűvé vált szerzeménye, amelyet a magyar népdal és a korabeli német kabarévilág sajátos ötvözeteként jellemeznek, máig vitatott és rengeteg találgatásra, pletykára adott okot.
Itt van például a szerző tragikus halálának a históriája, amely szerint 1968-ban, miután megtudta, hogy a dalát a világ második legnépszerűtlenebb nótájának választották, véget vetett az életének. A legenda szerint a sírján egyetlen szál rózsa volt, amelyre az állt: "Bocsi."
Az igazság azonban, mint oly sokszor, ennél is prózaibb: Seress Rezső halálát nem a kiábrándultság, hanem a rossz egészségi állapota és az állandó anyagi gondok okozták. A rózsát ráadásul nem a sírján, hanem a koporsójára helyezték, és nem volt rajta semmilyen felirat.
A síron ma már rendszeresen virágzik egyetlen szál fehér liliom, amelyet a zeneszerző özvegye ültetett el. A remény virágaként emlegetett liliom Seress számára azt az erős hitvallást jelképezte, amely egész életében elkísérte: a reményt, hogy egy napon az ő zenéjét is elismerik, és az emberek megértik az üzenetét.
Ma már tudjuk, hogy Seressnek igaza volt, hiszen a "Szomorú vasárnap" mára a magyar zene egyik legfontosabb alkotásává vált, és a világ minden táján előadott, ismert dal lett. A zeneszerző azonban nem érte meg ezt a sikert, és keserűen hunyt el abban a tudatban, hogy a művészete nem találta meg az utat a közönséghez.
A tragikus vég ellenére Seress Rezső neve örökké beírta magát a magyar zene történelemkönyvébe, és a "Szomorú vasárnap" című dala a mai napig sokak kedvence. A zeneszerző sírján virágzó fehér liliom pedig emlékeztet minket arra, hogy a remény mindig megvan, és még akkor is, ha az élet nehézségei eluralkodnak rajtunk, érdemes küzdeni az álmainkért.