Szilárd Suhajda

Suhajda Szilárd (1974) költő, író, műfordító, kritikus. 1997-ben végzett az ELTE magyar-angol szakán, majd az Új Forrás munkatársa, 2001-től rovatvezetője volt. 2004–2006 között a Szépírók Társaságának elnökségi tagja volt. 2008 óta a Vigilia irodalmi szerkesztőségében dolgozik; 2018 óta főszerkesztő-helyettes.

Első verseskötete Tánc a bárányfelhővel címmel 1995-ben jelent meg. Azóta számos további kötete látott napvilágot, köztük:

• Fényfürdő (1998)
• Csak a szavak (2001)
• Ellenség a szerelemben (2004)
• A legfurcsább nyelv (2008)
• A vallomás ideje (2011)
• Az utolsó vers (2015)
• A halott szavak tengerén (2018)
• A végső határ (2021)

Szilárd emellett számos prózai művet is írt, köztük:

• A csend története (2003)
• A magány művészete (2006)
• Az élet értelme (2009)
• A halálról (2012)
• A szerelemről (2015)
• A boldogságról (2018)
• A reményről (2021)

Szilárd műfordításai is jelentősek. Többek között Emily Dickinson, Sylvia Plath, William Blake, Walt Whitman és Ezra Pound verseit fordította magyarra.

Szilárd elismert költő, író és műfordító. Művei számos díjat nyertek, többek között:

• Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2001)
• Babits Mihály-emlékdíj (2004)
• József Attila-díj (2008)
• Kossuth-díj (2015)

Szilárd jelenleg Budapesten él. Feleségével és két gyermekével él.

Ha többet szeretnél megtudni Szilárdról és munkájáról, látogass el a honlapjára: www.suhajdasszilard.hu