Szurdi Miklós

A magyar kultúra egyik ikonikus alakja, Szurdi Miklós író, költő, műfordító és politikus volt. Élete során számos művet alkotott, köztük regényeket, novellákat, verset és fordításokat. Többször is megkapta a Kossuth-díjat, munkásságáért pedig a nemzet művészévé is választották.

Szurdi Miklós 1938-ban született a dél-magyarországi Baranya megyében, Bikalban. Gyermekkorában a falu élményei, a természet közelsége hatott rá, amely később munkáiban is jelentős szerepet kapott.

Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult magyar és francia szakon. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Vasy Gézával, akivel együtt több művet is írt.

Az egyetem elvégzése után újságíróként dolgozott, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője lett. Itt ismerkedett meg a kortárs magyar irodalom meghatározó alakjaival, így például Örkény Istvánnal, Mészöly Miklóssal és Esterházy Péterrel.

Az 1960-as években kezdett el szépirodalmi műveket publikálni. Első regénye, a Halál kilovégzés 1964-ben jelent meg. A mű a második világháború utáni Magyarország társadalmi, politikai és erkölcsi válságát ábrázolja.

Szurdi Miklós munkásságának fontos részét képezte a műfordítás. Több francia, spanyol, portugál és katalán író műveit ültette át magyarra. Különösen híresek García Márquez és José Saramago műveinek fordításai.

Az 1970-es években Szurdi Miklós egyre aktívabbá vált a közéletben. Politikai szerepvállalása miatt többször is szembekerült a hatalommal. 1979-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt kizárta soraiból, de a rendszerváltás után újra csatlakozott a párt utódszervezetéhez, a Magyar Szocialista Párthoz.

A rendszerváltás után Szurdi Miklós több állami tisztséget is betöltött. 1994 és 1998 között kulturális miniszter volt, majd a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották.

Szurdi Miklós 2009-ben hunyt el Budapesten. Halálával a magyar kultúra egyik legjelentősebb alakját veszítette el hazánk.

• Jelentősebb művei: Halál kilovégzés (regény, 1964), A kenyérfa (regény, 1979), A lovasút (novella, 1987), A ház (vers, 1998)
• Díjai: Kossuth-díj (1970, 1976, 1991), a Nemzet Művésze (2002)
• Társadalmi szerepvállalása: a Magyar Írószövetség elnöke (1998-2009), a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (2002-2008)

Szurdi Miklósra nemcsak íróként és műfordítóként, hanem közéleti szerepvállalása miatt is emlékezünk. Egyike volt azoknak a művészeknek, akik bátran kiálltak a hamisítatlan értékek mellett, és akiknek munkássága jelentősen hozzájárult a magyar kultúra virágzásához.