Török Gábor magyar író, költő, műfordító. Életműve hajlékony és sokoldalú: versei, novellái, regényei, meséi és műfordításai egyaránt kiemelkedőek. Műveit okos humor, összetett karakterek és a magyar nyelv mély ismeretéről tanúskodó virtuóz nyelvhasználat jellemzi.
Török írói pályája a nyolcvanas években kezdődött, amikor versei és novellái különböző irodalmi lapokban jelentek meg. Első regénye, a Szoba kiadó 1987-ben jelent meg, és azonnal nagy sikert aratott. A regény főhőse egy fiatalember, aki egy albérleti szobában lakik, és ott szembesül a felnőtt élet kihívásaival és magányával.
Török regényei gyakran foglalkoznak a hétköznapi élet pillanataival, az emberi kapcsolatok bonyolult hálójával és a múlt árnyékával. Stílusa letisztult és pontos, de ugyanakkor játékos és humoros. Szereplői hús-vér emberek, akikkel könnyű azonosulni.
Török versei szintén kiemelkedőek. Lírájában a létezés alapvető kérdéseivel, az idővel, a halállal és a szerelemmel foglalkozik. Verseit a filozofikus mélység, az érzelmek tisztasága és a nyelv megreformálására való törekvés jellemzi.
Török műfordítóként is jelentős munkásságot végzett. Többek között fordított J. D. Salingert, John Updike-ot és Raymond Chandlert magyarra. Műfordításai nagyban hozzájárultak a magyar irodalom gazdagodásához.
Török Gábor az egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb magyar író. Műveit a legmagasabb színvonalú irodalom képviselőiként tartják számon, amelyek tartalmukban és formájukban egyaránt a magyar irodalom kánonjába tartoznak.