Tajvani földrengés

Hogy mekkora egy földrengés azt a magnitúdója mutatja, ami egy szám, ami a földrengés által kibocsátott energiát fejezi ki a Richter-skála szerint. A magnitúdó 1 és 10 közé esik, és minden whole numbernyi (egész számmal) történő növekedés 32-szeres energia növekedést jelent. Így például egy 7-es magnitúdójú földrengés 32-szer erősebb, mint egy 6-os magnitúdójú földrengés.
A Tajvanon 1999-ben történt földrengés 7,6-os magnitúdójú volt, amivel ez az elmúlt 100 évben a legpusztítóbb földrengés volt az országban. A földrengés miatt 2415 ember vesztette életét, több mint 11 000-en megsérültek, és mintegy 51 000 épület dőlt össze vagy súlyosan megsérült.
A földrengés Jiji város közelében, Tajvan szigetének középső részén történt. A földrengés epicentruma a felszín alatt mindössze 8 kilométerre volt, ami azt jelenti, hogy a föld remegése közvetlenül a felszín közelében érezhető volt. A földrengés hipocentruma, vagyis a föld alatti törés, ahol a földrengés keletkezett, a Chelungpu vetővonal mentén volt.
A földrengés hatalmas károkat okozott Tajvan infrastrukturális rendszerében. Összedőlt több autópálya és híd, megsemmisült a vasúti infrastruktúra nagy része, és sok épület, köztük lakóházak, iskolák és kórházak megsérültek vagy összeomlottak.
A földrengés után a tajvani kormány gyorsan reagált, és nemzetközi segítséget kért. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és más országok segítségnyújtási csapatokat és készpénzt küldtek, hogy segítsenek a mentési és helyreállítási erőfeszítésekben.
A tajvani kormány emellett 921 nemzeti emléknapot is alapított, hogy megemlékezzenek az 1999-es földrengés áldozatairól, és felhívja a figyelmet a földrengésveszélyre. A földrengést követő években Tajvan jelentős erőfeszítéseket tett az épületbiztonsági szabványok javítására és a földrengésveszélyre való felkészülésre.