The Zone




A szürreális zóna. A hegymászók körében használt kifejezés a halálra, amely a hegyoldalon magasabban lévő, a sziklafalon lévő, a semmibe torkolló útvonalat jelzi. Az a hely, ahol a felfelé törekvés átadja a helyét a lefelé zuhanásnak.

A hegymászás a létezés egyik fura paradoxona. Ahogy felfelé megyünk, egyre veszélyesebbé válik, egyre nehezebb. Minden méterrel, amit felfelé mászunk, minden méterrel, ami az éltető Föld felszínétől eltávolít, egyre törékenyebbé válunk. Minden mozdulatunk, minden lélegzetvételünk egy végső zarándoklat a halál felé.

A hegymászás egy meditáció a halálról. És mint minden meditáció a halálról, ez is a félelmeinkkel, a bátorságunkkal, a végességünk elfogadásával való szembenézésről szól. A hegymászás nem azoknak való, akik a biztonságot keresik. Akik azt hiszik, hogy uralkodhatnak a természet felett, vagy akik félnek a veszélytől.

A hegymászás azoknak való, akik hajlandóak szembenézni a halállal. Akik hajlandóak elfogadni, hogy a halál az élet része, és hogy nem lehet elmenekülni előle. Akik mernek élni a halállal együtt, azok a hegymászók.

A szürreális zóna az a hely, ahol a halál már nem idegen, hanem egy ismerős társ. Ahogy a hegymászók felfelé haladnak, egyre közelebb kerülnek hozzá, egyre jobban megismerik. Megtanulják elfogadni, mint utazásuk неизбежным következményét.

A szürreális zóna a megvilágosodás helye. Ahogy a hegymászók közelebb kerülnek a halálhoz, kezdenek világosabban látni az életet. Kezdik megérteni, hogy az élet nem a birtoklásról vagy az uralkodásról szól, hanem az élményekről és a kapcsolatokról.

A szürreális zóna a béke helye. Ahogy a hegymászók elfogadják a halált, kezdik elengedni a félelmeiket. Kezdik érezni, hogy a halál nem a vége, hanem egy átalakulás. A hegymászás nem a halálról szól, hanem az életről. A halál elfogadásáról és a félelmeinkkel való szembenézésről szól. A bátorságról szól, és arról, hogy meg merjük élni az életet a maga teljességében.