Trokán Nóra, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő pályafutása során számos felejthetetlen alakítást nyújtott. Játékában egyszerre van jelen a mélység és a könnyedség, a drámai erő és a lírai érzékenység. Beszélgetésünkben mesélt a színjátszás örömeiről és kihívásairól, a sikerről és a kudarcról, valamint arról, hogy mit jelent számára a színpad.
Hogyan találkoztál a színjátszással?
- Egészen kicsi koromtól kezdve szerettem szerepjátékokat kitalálni. A szüleim mesélték, hogy már háromévesen királylánynak öltöztem, és órákat töltöttem azzal, hogy különböző karaktereket játszottam. Aztán a gimnáziumban csatlakoztam a drámaszakkörhöz, és ott végleg eldőlt a sorsom. A színpadon otthon éreztem magam, és tudtam, hogy ezt szeretném csinálni az életemben.
Melyik volt a legemlékezetesebb szereped?
- Sok szerethető és emlékezetes szerepet játszottam, de talán a legkedvesebb számomra Martin McDonagh A kripli című darabjának Maureen Folan szerepe. Egy fiatal, egyszerű falusi lányt kellett megformálni, aki nehézségek ellenére is igyekszik megvalósítani az álmait. Nagyon megérintett a karaktere, és csodálatos volt eljátszani.
A színjátszás mellett számos filmben is szerepeltél. Számítod-e a filmet is a színjátszás részének?
- Igen, természetesen. A film is egy művészeti ág, ahol a színésznek ugyanúgy lehetősége van arra, hogy különböző karaktereket alkosson meg. A fő különbség talán az, hogy a filmen a kamera közelebb hozza a nézőhöz a színész játékát, így nagyobb kitárulkozást igényel.
Mit jelent számodra a siker?
- A siker számomra nem feltétlenül a díjakban vagy a közönségsikerben mérhető. A siker számomra akkor teljes, ha azt érzem, hogy a munkámmal valami fontosat közvetítettem a nézőknek. Ha sikerül megérinteni őket, elgondolkodtatni, vagy akár csak egy kis örömet okozni nekik, akkor tudom, hogy jó munkát végeztem.
Van olyan szerep, amit még szeretnél eljátszani?
- Igen, számos szerepről álmodozom, amiket szívesen eljátszanék. Szívesen formálnék meg például egy komplex, erős női karaktert, aki kiáll a saját igazáért. Vagy egy olyan karaktert, aki teljesen eltér az eddig játszott szerepeimtől, és teljesen új oldalát mutathatom meg magamból.
Mi a legnagyobb kihívás számodra a színjátszásban?
- A legnagyobb kihívás talán az, hogy minden előadáson ugyanazzal a frissességgel és hitelességgel tudjam eljátszani a szerepet. A színjátszás egy folyamatos fejlődési folyamat, és mindig új lehetőségeket és kihívásokat rejt.
Mit tanácsolnál azoknak, akik színésznek szeretnének lenni?
- Tanuljatok sokat, legyetek kíváncsiak és nyitottak a világra. A színjátszás nem csak arról szól, hogy megtanultok szövegeket, hanem arról is, hogy megértitek az emberi természetet. És ne adjátok fel az álmaitokat, akkor sem, ha kudarcokkal találkoztok. A kudarc is a fejlődés része, és minden kudarcból tanulhattok valamit.
Trokán Nóra egy olyan színésznő, aki elkötelezte magát a művészete mellett. Színpadi és filmes alakításai mélyen megérintenek, és elgondolkodtatnak. Ő az a fajta művész, aki nemcsak szórakoztatni akar, hanem üzenetet is közvetíteni szeretne a közönségének. És ez a legnagyobb ajándék, amit egy színész adhat.