Varnus Xavér

Már egész fiatalon a komolyzene szerelmese voltam, de gondolkodás nélkül választottam orvosi pályát. Az ötödik év végén viszont megint előkerült a zene. Elke egyes napon órákat gyakoroltam szorgalmasan. Szép lassan a muzsikának szenteltem az időmet, és egyre magabiztosabbá váltam.
Amikor lediplomáztam és elkezdtem dolgozni, akkor döntöttem el, hogy otthagyom az orvosi pályát, és beiratkozom a Zeneakadémiára orgona szakra. A döntés nem volt könnyű, de éreztem, hogy ebben kell kiteljesednem.
A Zeneakadémián három félelmetes év várt rám. Megtanultam mindent, amire csak egy orgonaművésznek szüksége van. A legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy megismerhettem Sebestyén Jánost, aki nemcsak tanárom, de példaképem is. Az ő tanításai és támogatása segített a legtöbbet az fejlődésemben.
1992-ben kaptam meg a Liszt Ferenc-díjat, ami óriási megtiszteltetés volt számomra. Ezen kívül számos nemzetközi versenyen lettem helyezett, többek között Párizsban, Brüsszelben és Münchenben.
Azóta bejártam a világot, és több mint ötven országban koncerteztem. Saját együttesem van, és számos lemezt készítettem. A legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy minden egyes koncertemmel közelebb hozhatom a komolyzenét az emberekhez.
Hiszem, hogy a zene a lélek nyelve. Amikor koncertezem, mindig azt szeretném, hogy a közönségem átélje a zene erejét és szépségét. Azt akarom, hogy elfelejtsék a gondjaikat, és csak a pillanatnak éljenek.
A zene az életem, és nem tudom elképzelni, hogy nélküle éljek. Hálás vagyok azért, hogy ezt az utat választottam, és minden egyes nap örömmel tölt el, hogy zenélhetek.