Vas Blanka

Vas Blanka vagyok, egy 23 éves egyetemista lány. Jelenleg az ELTE bölcsészkarán tanulok pszichológiát. Szenvedélyem az írás, imádok történeteket kitalálni és megosztani őket másokkal.
Tavaly nyáron egy csodálatos élményben volt részem. Egy baráti társasággal elmentünk Horvátországba, ahol egy hétig egy kis szigeten nyaraltunk. A sziget gyönyörű volt, kristálytiszta vízzel és buja növényzettel. Napokig úsztunk, napoztuk magunkat és élveztük a nyugalmat.
Az egyik napon egy sétát tettünk a sziget egyik erdős részén. Ahogy sétáltunk, egy kis tisztásra bukkantunk. A tisztás közepén egy öreg tölgyfa állt, amelynek árnyékában egy pad állt. Leültünk a padra és élveztük a környező természet szépségét.
Hirtelen észrevettem, hogy valami mozog a fán. Egy gyönyörű mókus ugrált az ágak között. A mókus kíváncsian méregetett minket, majd odaugrott hozzám és a kezembe ugrott. Először megijedtem, de aztán megsimogattam a fejét és adtam neki egy mogyorót. A mókus örömmel elfogadta és elkezdett rágcsálni.
Egy ideig ott ültünk a mókussal a kezemben és csak élveztük a pillanatot. A mókus nagyon szelíd és barátságos volt. Éreztem, hogy egy különleges kapcsolat alakul ki közöttünk.
Végül a mókus elugrott tőlem és visszaugrott a fára. Néztem, ahogy elugrik, és egy pillanatra szomorúság fogott el. De aztán rájöttem, hogy ez a találkozás valami különleges volt. Egy olyan pillanat, amelyet soha nem fogok elfelejteni.
Ez a találkozás megtanított engem arra, hogy a természetben néha csodálatos dolgok történhetnek. Csak nyitott szemmel kell járnunk és élveznünk a pillanatot.