Verőcei hajóbaleset túlélője

A verőcei hajószerencsétlenség egy olyan tragédia volt, amely az életemben örökre mély nyomot hagyott. 2019 augusztusának egy napsütötte délutánján történt, amikor egy kirándulóhajó a Dunán süllyedt el. Én is a fedélzeten voltam, és soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor a hajó felborult, és mi mindannyian a vízbe zuhantunk.

A víz hideg volt és áradt, és azonnal pánikba estem. A víz körém csapott, és a hullámok sodortak magukkal. Éreztem, ahogy a tüdőm összeszűkül, és elfogy a levegőm. Azt hittem, meg fogok halni.

De aztán eszembe jutott a családom, és erőt vettem magamon. Tudtam, hogy harcolnom kell a túlélésért. Összeszedtem minden erőmet, és elkezdtem úszni a víz felszíne felé. A víz nagyon hideg volt, és a testem fájt, de nem adtam fel.

Végül a víz felszínére értem, és kapkodtam levegő után. Megfogtam egy úszó darabot, és elkezdtem evezni a part felé. A part még nagyon messze volt, de nem akartam feladni. Úsztam és úsztam, amíg el nem értem a szárazföldet.

Amikor a partra értem, összeestem a kimerültségtől. De éltem. Túléltem a verőcei hajóbalesetet.

A baleset soha nem hagyott nyugodni. Minden nap eszembe jut, és hálás vagyok, hogy életben maradtam. De a baleset megtanított arra is, hogy bármi történhet, és hogy mindig harcolnunk kell a túlélésért.

A verőcei hajóbaleset egy tragédia volt, de egyben egy lecke is. Egy lecke arról, hogy soha ne adjuk fel, és hogy mindig küzdjünk a túlélésért.