X-Faktor

Egyik este, egy kimerítő munkanap után, végre leülhettem, és bekuckózhattam a kanapéra. A tévén az X-Faktor ment, és bár nem vagyok nagy tévénéző, gondoltam, belelapozok, amíg vacsorát készítek. Századszor hallgattam a szokásos szöveget, hogy "Te lehetsz a következő!", és már épp kapcsoltam volna át, amikor megszólalt egy hang, ami megváltoztatta az estemet.
Egy fiatal lány állt a színpadon, szemüveges volt, és olyan izgatottnak tűnt, hogy szinte remegett. Nem volt tökéletes a hangja, de volt benne valami olyan, ami megérintett. Amikor végzett a dallal, a zsűri nem volt túl lelkes, de a lány nem adta fel. Elmondta, hogy évek óta énekel, és ez az álma. Hirtelen azon kaptam magam, hogy könnyek szöknek a szemembe.
Tudtam, milyen érzés az, amikor álmod az eléréséért harcolsz. Amikor kicsi voltam, azt mondták, hogy nem vagyok elég jó a futballhoz, és soha nem leszek igazi játékos. De nem adtam fel, és keményen dolgoztam. Végül bekerültem a csapatba, és még a gólkirályi címet is megnyertem.
A lány története emlékeztetett arra, hogy soha nem szabad feladni az álmainkat, bármilyen nehézségbe is ütközünk. Nekünk, magyaroknak, különösen nehéz, de ez nem jelentheti azt, hogy feladjuk. Ha van bennünk valami, ami különlegessé tesz, akkor kell kihoznunk magunkból. Legyünk olyanok, mint az a lány az X-Faktorban, aki nem adta fel, és végül megmutatta, mire képes.
Nem biztos, hogy megnyeri a versenyt, de a bátorsága már győztes. Inspirált, hogy én is kövessem az álmaimat, és soha ne adjam fel, akármilyen nehéz legyen is. Köszönöm, X-Faktor, hogy emlékeztettél arra, hogy senki sem állíthatja meg a kitartást.